A környezeti terhelés csökkentését célzó intézkedések a gazdaság és a mindennapi élet legtöbb területén állandó témává váltak az elmúlt években. 2025-re az informatikai szektor számára is a fenntarthatóság kérdésköre lesz az egyik legfontosabb prioritás. Az aktív internet felhasználók száma 4 milliárd fölött van. Egyes becslések szerint az okos eszközök, az internet és az ezeket támogató rendszerek felelnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 3,7%-áért. És az előrejelzések szerint ez a szám 2025-ig megduplázódhat[1]. A jövő a fenntartható weboldalaké lesz – és ez messze túlmutat az időtálló dizájn kérdéskörén.
A mindennapi tevékenységeink elvégzéséhez szükséges elképesztő mennyiségű adatáramlást a világon gomba mód szaporodó szerverparkok biztosítják. Az International Data Corporation elemzése szerint 2020-ban az emberek és gépek által előállított adatmennyiség több mint 60 zettabytes azaz több mint 60 trillió gigabyte volt. A jelenlegi működésüket és növekedésüket figyelembe véve 2025-re ezek az adatközpontok önmagukban a világ elektromos áram fogyasztásának egyötödéért, a széndioxid kibocsátás több mint 3%-ért lesznek felelősek. 2040-re a digitális adattárolás okozta károsanyag kibocsátás a 14%-ot is elérheti[1].
A gyakorlatban egy weboldal környezeti terhelését konkrét gyakorlati elveket követve tudjuk csökkenteni. Új weboldal tervezése során a legfontosabb azt szem előtt tartani, hogy a felhasználók a lehető legkönnyebben találják meg az általuk keresett tartalmat, elkerülve ezzel a fölösleges oldalbetöltéseket és az ezzel járó adatforgalmat. A design, a struktúra kiválasztásakor hosszú távban szükséges gondolkodni, hogy olyan felületek jöjjenek létre, amelyek éveken keresztül sem válnak elavulttá, így elkerülhető a gyakori átalakítás, fejlesztés. Emellett a képi és videós anyagok, animációk átgondolt használata, azok méreteinek optimalizálása révén is érdemi erőforrásigény csökkentés érhető el.
„A fejlesztés során már a megfelelő módszertan kiválasztása is hangsúlyos” – hívja fel a figyelmet Kulcsár Zsolt, az Integral Vision ügyvezető igazgatója „Az agilis fejlesztés lényege, hogy kisebb (gyakran kétheti) egységekben szállítva, gyakori visszajelzésekre, a megrendelő és szállító közötti együttműködésre építve történik a teljesítés, így a fejlesztési folyamat adaptívabb, összességében költség- és erőforrás-hatékonyabb. A fejlesztés során a kód tisztasága, újrahasznosíthatósága is fontos szempont. Moduláris keretrendszerek és nyílt forráskódú megoldások használatával szintén sokat lehet spórolni a ráfordításokon nem csak a fejlesztés, de az üzembentartás, és a továbbfejlesztések vonatkozásában is. A közösségi fejlesztésben és a moduláris építkezésben rejlő erő nagyban hozzájárul a hosszú távú, fenntartható építkezéshez. Nyílt forráskódú rendszerek használatával az egyedi kódok akkor születnek, amikor valóban szükség van rájuk, így a ráfordítások minimalizálásával biztosíthatóak egyedi fejlesztési igények” – teszi hozzá.
A performancia, így az oldal betöltési sebességének optimalizálása szintén erőforrást takarít meg, ráadásul a felhasználói élményt is növeli. A web sztenderdek követése, a kód tisztán tartása, minimalizálása, a megfelelő cachelés (gyorsítótárazás) segítségével szintén gyorsabbá tehetjük a weboldalt, optimalizálhatjuk a szerver terhelését, gazdaságosabbá az üzemeltetést.
Érdemes megvizsgálni honnan érkezik a működtetéshez szükséges energia és milyen hatásfokú az infrastruktúra. Ha tehetjük, válasszunk olyan szolgáltatót, amely megújuló energiát, energiatakarékos berendezéseket és szabadlevegős környezetbarát hűtésrendszert használ.
2020-ban az emberek és a gépek együttesen 64,2 zettabyte – azaz 64 trillió gigabye – adatot generáltak. 2025-ig éves szinten 23%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők[2]. „Nem mindegy milyen céllal, milyen elvek mentén, milyen eszközökkel állítjuk elő és továbbítjuk ezeket az adatokat. Fontos, hogy ne csak a való életben, hanem a digitális térben is tudatosabbá váljunk a termelésben és fogyasztásban egyaránt. A fenntarthatósági elvek követése ráadásul üzleti haszonban – nagyobb láthatóságban, elégedett, visszatérő felhasználókban, alacsonyabb fejlesztési költségekben – is mérhető. A környezetbarát fejlesztői irányelvek kapcsán azt látjuk, hogy sok az átfedés olyan területekkel, amelyekre már évek óta hangsúlyt fektetünk. A felhasználó központú tervezés, az oldal betöltési sebességének növelése, keresőoptimalizálás például mind olyan területek, amelyek mérhető módon nyújtanak üzleti hasznot, jó hír, hogy ezeknek a lépéseknek a környezetre gyakorolt hatása is kimutatható. A fenntarthatósági kritériumokkal a természet és a jövőnk miatt mindenképp, de üzleti hozzáadott értéke miatt is érdemes foglalkozni” – teszi hozzá Kulcsár Zsolt.
[1] https://www.computerworld.com/article/3431148/why-data-centres-are-the-new-frontier-in-the-fight-against-climate-change.html
[2] https://datacenternews.asia/story/the-world-generated-64-2-zettabytes-of-data-last-year-but-where-did-it-all-go
[1] https://www.bbc.com/future/article/20200305-why-your-internet-habits-are-not-as-clean-as-you-think