Robin Hood közkincsben

Az Európai Unióban hatályos szabályozás értelmében december 31-gyel megszűnik minden olyan alkotás szerzői jogi védettsége, amelynek utolsó élő szerzője 70 évvel ezelőtt, azaz 1947-ben hunyt el. Így közkincsbe kerülnek a Robin Hood történetét is jegyző Evelyn Charles Vivian művei, valamint a Dr. Dolittle írója, Hugh Lofting alkotásai is. A magyar szerzők közül Czóbel Minka és Orczy Emma munkássága válik szabadon felhasználhatóvá az újévtől.

Mit jelent a védelmi idő?

A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.

Magyar alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek

• Czóbel Minka – A magyar irodalom alakjai közül Czóbel Minka, a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó. Ő fordította először itthon magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, mely fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól.
• Orczy Emma – A magyar származású bárónő családjával lány korában Angliába emigrált és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagysikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az USA-ban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és TV-film készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált a későbbi kalandtörténetek alkotásakor, így például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor is jelentős szerepet játszott.

Továbbá: Tábori Piroska, író, költő, műfordító, Rudnóy Teréz, író, Takách Béla, festő, építész, Vágó József, építész.

Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotói is hetven éve hunytak el

Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood legenda lejegyzésével vívott ki magának.

Hugh Lofting – Az állatok iránti gyermekkori rajongásból nőtte ki magát az angol író Dr. Dolittle című sorozata. A könyvek főhőse az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajbajutott egyedeken, mely történet aztán megfilmesítése révén vált világhíressé.

További külföldi szerzők

Arthur Machen, újságíró, novellista

Duncan Campbell Scott, író és költő

Hans Fallada, novellista

Tristan Bernard, drámaíró és novellista

Charles-Ferdinand Ramuz, író

Louis Leipoldt, költő

Wolfgang Borchert, író, költő

Luigi Russolo, zeneszerző, polihisztor

Pierre Bonnard, festő

Victor Horta, építész-tervező