Rakovszky Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa 2024-ben

Rakovszky Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa 2024-ben

A Vita élő időben című verseskötetéért, valamint teljes életművéért Rakovszky Zsuzsa kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz) részesül elismerésben, négy különböző kategóriában. Az Artisjus-díjat alapítása óta eddig 89 költő és író vehette át.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a vezetőség döntését irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság készíti elő, melynek tagjai 2024-ben: Báger Gusztáv, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Szilágyi Zsófia, valamint Szörényi László.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre, Márton László, Bereményi Géza és Darvasi László részesültek az elismerésben. Az idei díjakat 2024. május 6-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus-díjakkal együtt.

A 2024-es év irodalmi díjazottjai:

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapja Vita élő időben című verseskötetéért. A Kossuth-díjas költő, író, műfordító az ELTE angol-magyar szakán szerzett tanári diplomát. Ezt követően az Állami Gorkij Könyvtárban (ma Országos Idegennyelvű Könyvtár), majd az ELTE angol tanszékének könyvtárában dolgozott, 1982 és 1986 között pedig a Helikon könyvkiadó szerkesztője volt. 1986-tól kezdve szabadfoglalkozású író és műfordító, jelenleg is szülővárosában, Sopronban él. Többek között olyan szerzők műveit ültette át magyar nyelvre, mint a 2013-ban irodalmi Nobel-díjban részesült kanadai Alice Munro, az amerikai Robert Frost, az angol Kingsley Amis és Robert Browning. Első önálló kötete, a Jóslatok és határidők 1981-ben jelent meg, azóta rendszeresen jelentkezik versgyűjteményekkel, a 2023-ban napvilágot látott Vita élő időben szám szerint már a tizenegyedik. Versei angol, német, francia és finn nyelven, regényei német, olasz, francia, török, bolgár és holland nyelven jelentek meg. A Kossuth-díj mellett számos elismerést és kitüntetést kapott: egyebek között József Attila-díjat (1988), Magyarország Babérkoszorúja díjat (1997), Márai Sándor-díjat (2003), Prima-díjat (2008), Libri irodalmi díjat (2016). „Rakovszky dédelgeti a múltat, mégsem nosztalgiázik, tárgyszerűen bánik a jelennel, mégsem tárgyias, tisztán látja a jelenből következő jövőt, mégsem rémüldözik. Kidolgozott képek, közelik, a hétköznapi élet apró darabjai, mégis egy nagy tabló rakódik össze végül” – írja laudációjában Grecsó Krisztián.

Győri László Láncra vert eső című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas költő Orosházán született 1942-ben. Középiskolás éveit Hódmezővásárhelyen és Orosházán töltötte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar-könyvtár szakos diplomát 1966-ban. A salgótarjáni, a kaposvári és a tatabányai megyei könyvtárakban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, a Központi Sajtószolgálatnál és az ELTE Egyetemi Könyvtárában dolgozott, majd 1994-től Az 1956-os Magyar Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézetének könyvtárosa volt. 1964–1965-ben a Tiszta Szívvel című egyetemi folyóirat rovatvezetője, 1974-80-ig tagja volt a tatabányai Új Forrás szerkesztőbizottságának. Legjelentősebb elismerései a József Attila-díj mellett a Radnóti-díj (1976) és a Szépíró-díj (2010). Első műve Ez a vers eladó címmel 1968-ban jelent meg, azóta számos verses és elbeszélő kötet szerzője. „Győri László érett őszikéi egy gazdag költői pálya lenyűgöző gordonka-akkordjai. A költő egy egész élet történetét és tudását sűrítette ezekbe a versekbe. Mintha azt üzenné az olvasónak: lehet, hogy a költészet halott, de múltában is örökké való” – írja Báthori Csaba a méltatásában.

Milbacher Róbert Keserű víz című regényéért kapja idén az Artisjus-díjat. A Margó- és Litera-díjjal is elismert író 1971-ben született Kaposváron, és onnan nem messze, Nagybajom nevű faluban élt 18 éves koráig. A JATE (ma Szegedi Tudományegyetem) magyar-történelem szakán szerzett diplomát 1994-ben. Ugyanitt doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból, és azóta is a korszak kutatója, négy könyve jelent meg a témában. Jelenleg egy Pécshez közeli, mecseki faluban él, és a Pécsi Tudományegyetemen tanít klasszikus és kortárs magyar irodalmat, valamint kritikaírást. Rendszeresen publikál kortárs kulturális és irodalmi kritikákat, tanulmányokat, esszéket és novellákat. Mindemellett pedig meseregényekkel és tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozik. Első prózakötete, a Szűz Mária jegyese 2016-ban jelent meg, ezt követte a Léleknyavalyák (2018), az Angyali üdvözletek (2020), majd 2023-ban a Keserű víz. „Milbacher a divatba jött történelmi regényeknek sajátos változatát teremtette meg – kísérlete, úgy látszik, több más mai próbálkozással szemben, sikerhez vezetett; s e regény útkeresése biztos reményt is sugall, hogy Milbacher a közönségét újabb regényvariációval fogja elkápráztatni” – méltatja a díjazott családregényét Dr. Margócsy István.

Bényei Tamás Az angol irodalom története könyvsorozat 1930-tól napjainkig 1-2. rész címet viselő köteteinek elismeréseként részesül a díjban. Bényei Tamás magyar-angol nyelv és irodalom szakos tanár, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének Brit Kultúra Tanszékén tanít; 2010 óta professzor. Fő kutatási területe a kortárs angol regény, de egyetemi oktatói tevékenysége mellett műfordítással is foglalkozik. 1999-ben Kanyó Zoltán-díjban, 2005-ben Alföld-díjban, 2016-ban pedig József Attila-díjban részesült. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent hétkötetes Az angol irodalom története sorozat egyszerre nyújt történeti áttekintést, és foglalkozik az irodalomtudomány legfrissebb kérdéseivel is. „A hét köteten közel száz irodalomtudós dolgozott, a főszerkesztés feladata pedig egyedül Bényei Tamásra maradt a kiváló Shakespeare-kutató, Kállay Géza 2017-ben bekövetkezett váratlan halála után. Bár ez a teljesítmény önmagában is elismerésre méltó lenne, ezúttal legalább ennyire ünnepeljük a szerzőt, aki egyszerre szól az angol irodalomban járatosakhoz és járatlanokhoz, izgalmas és mély értelmezéseivel mutatva meg, mennyivel több egy effajta koncepciózus irodalomtörténet szócikkek összességénél” – írja méltatásában Szilágyi Zsófia.

Reményi József Tamás és Darvasi Ferenc Mindig volt egy szigetem című kötete kap idén Artisjus-díjat esszé kategóriában. Reményi József Tamás (1949-2023) Pro Literatura-, József Attila-, Komlós Aladár- és Osvát Ernő-díjas kritikus, szerkesztő posztumusz díjat kapott e kötetért. Az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar–orosz szakos tanári diplomát 1973-ban. 1975-től a Kritika munkatársa, 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, majd főszerkesztő-helyettese, két alkalommal megbízott főszerkesztője. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztője, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyettese, illetve főszerkesztője 1990 végéig. Később évekig a Palatinus Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének irodalmi szerkesztőségét vezette. Kortárs magyar írók több száz kötetét és folyóirat-publikációját gondozta. Kritikáiból két kisebb gyűjteményt jelentetett meg (Sinistrától Ibusárig, 1998; Zsurnál, 2007). Tarján Tamással közösen egy műelemzés-kötetet (Magyar irodalom, 1945–1995), valamint hét kötetnyi irodalmi paródiát jegyez. Darvasi Ferenc Király István- és Komlós Aladár-díjas szerkesztő, kritikus 1978-ban született. Az ELTE magyar szakán végzett 2005-ben. Pályáját könyvtárosként és folyóirat-szerkesztőként kezdte, könyvkiadói szerkesztőként folytatta. A Bárka folyóirat, a Magvető, a Noran Libro, majd a Helikon kiadó munkatársa. Kritika- (Határjárás, 2010), novellás- (Elválik, 2012) és beszélgetéskötetei (Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról, 2015; Mindig volt egy szigetem, 2023) jelentek meg. Sajtó alá rendezte Mándy Iván válogatott levelezését (Szeretve tisztelt Főcsatár, 2018). „Óriási mulasztása lett volna az irodalmi világnak, a kulturális életnek, továbbmegyek, honunk mentális önismereti gyakorlatának, ha nem tette volna fel senki Reményi József Tamásnak azokat a kérdéseket, amelyeket Darvasi Ferenc feltett neki. Mindig volt egy szigetem: ez a könyvcím fejezi ki leginkább Reményi József Tamás kulturális otthontalanságérzetének elemi otthonosságigényét. És páratlan otthonosságteremtő képességét. Otthonosan éreztük magunkat mellette. Miként az ő alkati rokona, a szerkesztő Darvasi Ferenc is. Az általa készített életinterjúkötet otthonosságot jelentő sziget lesz mindenkinek, aki olvassa” – írja laudációjában Bazsányi Sándor.