fbpx

Nőnap és nőkultusz

Fedetlen Vénusz március 8-án a Viasat History-n

Minden évben van egy nap, amely a hölgyekről szól: március 8. a hivatalos nemzetközi nőnap. Érdekes tény, hogy az ünnep hátterében a női egyenjogúságért vívott küzdelem áll. A nagy visszhangot kiváltó szüfrazsett mozgalom egyik jelentős eseménye, amikor a híres festményt, a Rokeby Vénuszt megrongálják. Vajon minek köszönhető Vénusz ereje, amely még a XXI. századra is hatással van? A Viasat History új műsora minden kérdésünkre választ ad.

Kevesen tudják, hogy a mára ünneppé avanzsált nőnap eredetileg egy női egyenjogúságról szóló demonstratív nap volt, amikor mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt New York utcáin. A feszültség tovább fokozódott a XX. század elején a szüfrazsettek mozgalmával: 1914-ben Mary Richardson egy húsvágó késsel csonkította meg Diego Velázquez híres festményét, a Rokeby Vénuszt. A merénylet oka, hogy a nők jogaiért küzdő szüfrazsett nem bírta elviselni, hogy a férfiak kocsányon lógó szemekkel bámulják a szerelem istennőjének kerekded domborulatait. Vajon minek köszönhető Vénusz ereje, amely ekkora befolyással bír, és hogyan vált – a görög mitológiában Afrodité – a női szépség megtestesítőjévé?

Erre és egyéb hasonló kérdésekre keresi a választ Bettany Hughes történész, aki izgalmas felfedezőútra indul Cipruson keresztül a Közel-keletre, hogy lerántsa a leplet Vénusz-Afroditéről és őseiről.  A professzorasszony bebizonyítja, hogy a szemérmetlen istennő több, mint csupán intim testrészeink névadója és kifogás az erotikára. A Fedetlen Vénusz a tenger habjaiból kiemelkedő ikonikus istenség figyelemre méltó története, amely az ókori művészeten és mítoszidézésen, régészeti feltáráson és filozófiai felfedezéseken keresztül mutatja be, hogyan maradhatott fenn ez az erőteljes karakter a XXI. században és hogy mítosza hogyan befolyásolja életünket és értékrendünket.

A felfedezőútnak mostantól mi is részesei lehetünk a Viasat History csatornán.

Korábbi sajtóközlemények