Mit tudnak a műholdak?

10+1 érdekesség a távközlés világnapján

Hogyan működnek a szatellitek, miért van rájuk szükségünk, és mire jók a távközlési műholdak? Tagadhatatlan, hogy a műholdaknak ma már nagy szerepe van a mindennapi életünkben, gondoljunk csak a GPS-ekre, a TV-re, az internetes szolgáltatásokra vagy a fedélzeti szórakoztatásra. A távközlés világnapjának alkalmából a világ vezető műholdas szolgáltatója, a SES Astra összegyűjtött néhány érdekességet a műholdas kommunikációról, a multimédiás tartalomszórásról, a műholdak Föld körüli pályára állításáról, a videós tartalomközvetítésről és további különleges funkciókról. Íme!

Miért van szükség a műholdakra?

Kezdetben a műholdakat kizárólag katonai feladatokra használták, azonban ahogy a technológia és az ipar fejlődött, egyre inkább civil kommunikációs problémák megoldására is alkalmassá váltak. Egy műhold elsődleges feladata tulajdonképpen üzenetek közvetítése, illetve továbbítása több száz kilométeren át erre alkalmas jelek révén. Ma azt mondhatjuk, hogy a műholdas kommunikáció egyszerűbb és költségkímélőbb, mint kábeles hálózatokat kialakítani, nem beszélve arról, hogy nagyobb sávszélességet is biztosít.

Az 1985-ben alapított Astra Európa első olyan műholdas szolgáltatójaként jött létre, ami magánkézben lévő műsorszolgáltatóknak biztosított költséghatékony tartalomszórást, egyenesen a felhasználók otthonaiba juttatva el a népszerű műsorokat. Azóta, azaz több mint 20 éve az ASTRA műholdas hálózata megbízható és gazdaságos szolgáltatást nyújt, egyedülálló videós közvetítéseket, valamint több száz TV-csatornát és rádióadót biztosít az európai közönség számára.

Hogyan működnek a műholdak? Íme, néhány érdekes tény a műholdak világából!

1. A kezdeti műholdak úgy működtek, mintha hatalmas reflektorok lennének, a maiak viszont már úgy, mint egy 36 000 km magas antenna.
2. A műholdas jelek fogadására és kódolására alkalmas parabola antennák és készülékek ma már egyre kisebbek, elférnek egy háztetőn, egy autóban vagy akár egy bőröndben is.
3. Egy műhold világűrbe juttatása pár órába telik, de egy sikeres fellövés előkészítése 2-5 évig is eltart, mert extrém körülményeknek kell megfelelni. A hőmérséklet az űrben például elérheti a -150 és a +150°C-ot is, nem beszélve az űrszemét okozta nehézségekről.
4. Fellövéskor az utolsó fokozat szállítja magát a műholdat transzponderekkel, napelemekkel, antennákkal és a hajtóművel. Amikor egy műhold eléri a pozícióját, a mérnökök által a Földről küldött jelek hatására a műhold napelemei kinyílnak. Ezek a napelemes panelek általában 20-25 méter hosszúak.
5. Hogyan kering egy műhold az űrben? A válasz Newton almájánál kezdődik. A műholdakat a gravitáció vonzza a Föld középpontja felé, ám a fellövés utáni ún. elliptikus mozgásuknak köszönhetően nem zuhannak le, hanem a pályájukon maradnak.
6. A műholdakat egész életük során a földi irányítóközpontok „tartják” a szigorúan pontos helyükön. Egy 0,1°-os elmozdulás a földi lefedettségben akár 70 km-es eltérést is eredményezhet. Többek között ezért olyan fontos a pontos pozícionálás.
7. A műholdak megbízhatósága növelhető az ún. kolokáció alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy egy orbitális pozícióban több műhold foglal helyet, így ha az egyiknek problémája akad, egy másik át tudja venni a feladatát. Kolokációt az Astra használt először.
8. Az Astra volt az első szolgáltató, ami először juttatott digitális és HD-adást is műholdon keresztül (DTH) az otthonokba. Az Astra kínálatában ma Európa-szerte 750 HD-csatorna érhető el, a műholdon keresztül sugározható digitális csatornák száma pedig tulajdonképpen korlátlan, így a műholdas lefedettség gyakorlatilag globálisnak mondható.
9. Egy műhold átlagos élettartama ma 15-20 év. Az első ember alkotta műholdat, a Szputnyik-1-et az oroszok lőtték fel 1957-ben, az 21 napig működött.
10. A műholdak a videós tartalmak jövőbeni sikeréhez is elengedhetetlenek lehetnek, mivel választ adhatnak arra, hogy hogyan lehet bármikor, bármilyen eszközre megfizethető áron, jó minőségű videós tartalmakat továbbítani. Egy HD-film közvetítése kb. 2,5 millió nézőnek földfelszíni sugárzással több százezer forint lenne, míg ugyanez műholdon keresztül számolatlan nézőnek kb. 10 euróba kerülne.

+1. A SES első fellövésre váró hibrid műholdja készen áll a május 18-ra tervezett kilövésre a francia

guyanai Sinnamary-ból. A SES-15 Föld körüli pályáján (GEO) olyan újgenerációs adattovábbítási és közlekedéstámogatási feladatokat lát majd el, mint a civil repülésirányítást segítő GPS-rendszerek vagy a fedélzeti Wi-Fi kapcsolat biztosítása. A SES Astra Francia Guyana, Kazahsztán és Cape Canaveral bázisainak szolgáltatásait veszi igénybe műholdjai Föld körüli pályára állításához.

További naprakész információk a műholdas iparral kapcsolatban a SES Szakmai Napokon, május 16-17-én. Látogasson el az innovatív videós tartalmak jövőjéről szóló esemény weboldalára! A szakmai napok célja azonosítani a távközlés világában jelentkező technikai kihívásokat és a piac résztvevőivel közösen megtalálni, illetve kiaknázni a benne rejlő további lehetőségeket, mint például az Ultra HD, a 4K, a 8K, az újgenerációs műholdak, az okosantennák, a SAT>IP vagy a virtuális valóság (VR).