Az emberek nagy része tiszteli az állatokat, a nők 95%-a, a férfiak 88%-a szerint ugyanúgy érző lények, mint az emberek. Tisztában vagyunk ugyan az állatjólét alapfogalmaival, de önmagunknak ellentmondóak az állításaink, ha pl. a szabadtartás-ketreces tartás, kisgazdaságok-nagygazdaságok összehasonlításáról van szó – derül ki a KOMETA felméréséből, aki a húsipari vállalatok közül elsőként csatlakozott az Állatvédelmi Kódexhez. Az emberek többsége szívesen vásárolna olyan gyártótól, akinek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Sőt, a nőket inkább befolyásolja ez a húsvásárlásnál, míg a férfiak végül az ár függvényében döntenek.
A KOMETA a húsipari vállalatok közül elsőként csatlakozott az Állatvédelmi Kódexhez 2022 márciusában. A csatlakozás apropóján a KOMETA felmérte, hogy a magyarok hogyan vélekednek az állatjólétről, mennyire vannak tisztában a fogalmakkal.
Tévesen ítéljük meg az állatok érzéseit
Azzal az állítással, hogy az állatok ugyanúgy érző lények, mint mi, emberek a nők 95%-a egyetért, a férfiak 88%-a gondolja így. A nők között jelentősen nagyobb azok aránya, akik ezzel az állítással teljesen azonosulnak: a nők közel háromnegyede (72%), míg a férfiak 57%-a. Ugyanakkor a válaszadók közel 60%-a szerint mi ruházzuk fel az állatokat emberi érzelmekkel, így téves elképzeléseink vannak arról, mit és hogyan érezhetnek.
Az állategészségügy az állatjólét előfeltétele
Szinte az összes válaszadó (96%) szerint az állatjólét azt jelenti, hogy az állat egészséges, jól táplált, és nem érez fájdalmat, félelmet, szorongást. 94% vallja, hogy az állatjólét része a kíméletes bánásmód és a humánus vágás. Mindezek egybecsengenek az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) meghatározásával. Szintén a válaszadók 96%-a értett egyet azzal az állítással, hogy az állatjólét azt jelenti, hogy megelőzzük a betegségeket és állatorvosi ellátást biztosítunk. Ugyanakkor ezzel ellentmond, hogy a válaszadók 84%-a szerint az az állatjólét, ha az állatok nem kapnak antibiotikumot. Felmerül a kérdés, hogy ezek szerint az emberek többsége hagyna szenvedni egy beteg állatot ahelyett, hogy – szükség esetén – antibiotikummal meggyógyítaná? „Sajnos az antibiotikum szóhoz negatív asszociációk társulnak, mely részben a következetlen iparági kommunikáció hibája. A felelős gazda az, aki meggyógyítja a beteg állatot és nem hagyja, hogy szenvedjen és megfertőzze a többit” – mondja Hollósy Tibor, a KOMETA beszerzési igazgató-ügyvezető helyettese.
A gazdák tisztában vannak azzal, hogy a betegségeket jobb megelőzni, ugyanakkor a megbetegedést mielőbb kezelni kell. Ugyanúgy tudják azt is, hogy az az állat, amelyik nem érzi jól magát, vagy stresszes, akkor megbetegedhet, agresszívan viselkedhet. Éppen ezért arra törekszenek, hogy minimalizálják a stresszt, illetve az esetlegesen kialakult stresszhatásokat megfelelően kezeljék. A stressz többek közt a következőkkel csökkenthető: megfelelő méretű élettér biztosításával, megfelelő takarmány- és ivóvízellátással, pihenők, árnyékos helyek biztosításával, valamint a már említett gyors és szakszerű állategészségügyi beavatkozásokkal.
Szabad tartás jó, bezártság rossz?
A válaszadók közel háromnegyede (73%) szerint az állatjólétet csak szabadtartású rendszerekben lehet fenntartani, sőt, tízből több mint 9-en (92%) gondolják úgy, hogy az állatjólét az, hogyha az állatokat nem zárjuk ólakba, ketrecekbe. Ennek a diskurzusnak azonban tudományos és nem érzelmi alapokon kell nyugodnia. Marian Stamp Dawkinstól, az Oxfordi Egyetem etológiaprofesszorától, a világ vezető állatjóléti kutatójától származik az idézet, hogy „a szabadtartásos rendszerek nem a legjobbak csak azért, mert a szabad szó szinte mindenkinek pozitív töltetű”. Sőt, szabadtartás esetén fokozott a betegségek előfordulásának a kockázata, vezethet nagyobb elhulláshoz és néha negatív érzelmi állapothoz is – értenek egyet a gazdálkodók, az állatorvosok és a kutatók. Tény, hogy a szabadtartásos rendszerben a domináns baromfik csipkedhetik társaikat, ami nem segíti elő az állatok jólétét. Ezzel az állítással minden 2. válaszadó azonosulni is tud, ami ellentmond a többség szabadtartással kapcsolatos véleményének.
Kis gazdaságok, családi vállalkozások esetén a szabadtartás egy jól működő modell lehet, azonban ez a típusú gazdálkodás nem képes a teljes élelmiszerpiacot ellátni. A zárt tartás kérdéseit uniós jogszabályok szabályozzák. Ez a tartási rendszer megfelel az állatjóléti és állategészségügyi követelményeknek, alkalmazásával kiváló termelési eredmények érhetők el. Mindkét tartási mód működhet rosszul is, de természetesen – amennyiben az állatjóléti előírásokat szem előtt tartjuk – jól is.
A nőknél a minőség, a férfiaknál inkább az ár dönt a húsvásárlásnál
Van igény azokra a termékekre, amelyeket olyan cég készít, akinek kiemelten fontos az állatjólét és az állatvédelem. Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók 92%-a hasznosnak tartaná, ha a termékek csomagolásán jelölnék, hogy az magas szintű állatjóléti normák betartásával készült. A válaszadók többségének (58%) olyannyira fontos ez a kérdés, hogy szívesen vásárolna olyan gyártótól, aki kiemelten kezeli az állatjólétet és az állatvédelmet. Ez a kérdés a nőknek inkább fontosabb, mint a férfiaknak, korosztályokat tekintve pedig a 15-25 évesek a legtudatosabbak ezen a téren: közel háromnegyedüknek lehet ez a fő szempont a vásárlásnál. A válaszadók több mint harmadának (34%) szintén fontos ez a terület, de őket inkább befolyásolja a vásárlásban a termék ára; a férfiak körében végső soron az ár a döntő szempont a húsvásárlásnál annak ellenére, hogy az állatjólét nekik is számít. Csupán 7% nyilatkozott úgy, hogy nem érdekli ez a téma, és azt veszi meg, amit szeret vagy ami épp akciós. A válaszadók között elenyésző arányban, de akadtak olyanok is, akik azt gondolják, hogy a haszonállatok azért vannak, hogy megegyük őket. Még kevesebben mondták azt, hogy nekik annyira fontos az állatvédelem, hogy nem is esznek húst.
Csak annyi húst vegyünk, amennyit megeszünk
A válaszadók nagy része (kb. 80%) tisztában van azzal, hogy a nagygazdaságok inkább alkalmaznak tudományos alapokon nyugvó tartásmódot, és fejlesztenek folyamatosan annak érdekében, hogy a termelés állatbarát legyen, ugyanakkor 10-ből kb. 8 válaszadó mégis úgy gondolja, hogy a kisgazdaságoknak fontosabb az állatjólét, a nagygazdaságok számára pedig fontosabbak a gazdasági érdekek, mint az állatjólét.
Az állatjólét az állattenyésztés és állattartás gyakran vitatott területe, rendkívül komplex fogalom, megértéséhez az út az állatjólét kutatásán keresztül vezet.
Giacomo Pedranzini, a KOMETA ügyvezető igazgatója a felmérés eredményei kapcsán kiemelte: „Az állatot tisztelni kell akár kisgazdaságokról, akár nagygazdaságokról van szó. A jó minőségű termék csak olyan állat húsából készülhet, amely nem szenvedett, és a lehető legjobb körülmények között tartották”. Örül annak, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, amit a felmérés is alátámaszt, de úgy gondolja, hogy még az állattartóknak és a fogyasztóknak is van mit tanulniuk, éppen ezért hívta életre az HonestFood kerekasztalt, hogy iparági szakértőkkel együtt keressék a válaszokat a kihívásokra.
*Az online felmérésben 647-en vettek részt 2022 márciusában.
HÁTTÉR
Az Állatvédelmi Kódex
A Kódex az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére jött létre, és olyan állatvédelmi etikai szándéknyilatkozatot, formálódó közösséget takar, amelyhez azok az állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezetek csatlakozhatnak, akik szívükön viselik az állatok jólétét, és érdekükben tesznek is. A Kódex aláírója vállalja többek közt, hogy amennyiben állattartó, akkor a lehető legteljesebb mértékben biztosítja a gondozásában lévő állatoknak az „öt állati szabadságot”.
Az „öt állati szabadság”, avagy az állattartás alfája és omegája
Az 1965-ös Brambell Öt Mentessége néven ismertté vált tanulmány hatására a brit kormány felállította a Haszonállatok Jólétének Tanácsát (FAWC). Roger Brambell megállapításainak továbbfejlesztésével, 1979-ben dolgozták ki azt az öt pontot, amely azóta is világszerte hivatkozási pontként szolgál. Ezek alapján az „öt állati szabadság” a következő:
Mind az „öt szabadság” mind pedig az Európai Bizottság „Welfare Quality” projektjének kiindulópontja az állatok nézőpontja.