Idén szeptember 15., jövő évtől pedig május 15. a határidő, amikor a legalább 500 kW teljesítményigényű informatikai berendezésekkel rendelkező adatközpontok tulajdonosainak és üzemeltetőiknek nyilatkozniuk kell az energiahatékonyságukról. Németországban már a 300 kW feletti teljesítményigény esetén jelentéstételi kötelezettség van, és kérdés, hogy a 2030-as klímasemlegesség eléréséig a szabályozás hogyan változik, milyen mértékű hatékonyságnövelésre lesz szükség – hívja fel a figyelmet a H1 Systems. Az általa megkérdezett, jelentéstételre kötelezett cégek az energiafelhasználás javításával már az elmúlt években is foglalkoztak, de a veszteséghő hasznosítása még csak most kerülhet fókuszba.
Az adatközpontok globális villamos energia igénye 2026-ra megduplázódhat
Hogy az adatközpontoknak a klímasemlegesség elérése terén egyre nagyobb figyelmet kell kapniuk, azt mi sem támasztja alá jobban, minthogy a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint az adatközpontok 2022-ben 460 TWh villamos energiát fogyasztottak, ami a globális villamosenergia-felhasználás 2 százalékát jelenti. Az előrejelzések szerint az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2026-ra megduplázódhat, hiszen az olyan energiaigényes munkák, mint a mesterséges intelligencia és a kriptovaluta bányászat intenzív növekedési fázisban vannak. Jelenleg az adatközpontok villamos energia igényének nagy része, mintegy 40 százaléka a hűtéssel hozható kapcsolatba. Éppen ezért a nagy adatközpontoknak a hulladékhő visszanyerésével is foglalkozniuk kell, amennyiben ez technológiailag és gazdaságilag megvalósítható – jelzi előre a H1 Systems.
Szeptember 15.: az adatközpontokon az EU szeme
A felülvizsgált Energiahatékonysági Irányelv értelmében azon adatközpontok tulajdonosainak és üzemeltetőinek, amelyeknek legalább 500 kW telepített IT kapacitásuk van, 2024-től nyilatkozniuk kell energiahatékonyságukról. A 2023-as adatokra vonatkozó jelentéstétel határidejét 2024. szeptember 15-re módosították, a következő évtől pedig – jelen állás szerint – május 15. lesz a jelentéskötelezettségi dátum. Ez alapján számos magyar vállalatnak is jelentenie kell a főbb teljesítménymutatóit az európai adatbázisba. A jövőt illető kérdés, hogy nálunk lesz-e a német vagy osztrák mintához hasonló, szigorúbb nemzeti jelentéstételi rendszer.
A jelentéstételre kötelezett vállalatok kiemelten foglalkoztak az elmúlt három évben az adatközpontjuk energiafelhasználásának javításával és a következő évben is erre készülnek – derül ki a H1 Systems saját ügyfelei körében végzett felméréséből. Továbbra is fókuszban marad ezeknél a vállalatoknál a szerverkihasználtság javítása is, de a vízfelhasználás mérséklése és a hűtési megoldások korszerűsítése már kevésbé foglalkoztatta a megkérdezetteket. Ez utóbbi, azaz a hűtési megoldások kérdése viszont a következő években már több cégnél előtérbe kerülhet.
Veszteségből nyereség is lehet
Az újabb generációs, egyre nagyobb energiasűrűségű szerverek miatt jelentős átalakításokra lesz szükség minden adatközpontban, hiszen a hőkibocsátás olyan mértékben nő majd az ilyen létesítményekben, amelyet az eddig alkalmazott technológiákkal nem lehet biztonságosan és energiahatékonyan kezelni. A hatékonyságot segítheti a keletkező hő másodlagos felhasználása is, ami szintén egy felfutóban lévő technológiai irány. A H1 Systems által vezetett 12 tagú nemzetközi konzorcium, a HEATWISE célja a jelentős IT-terheléssel rendelkező szolgáltatási épületek esetében a hulladékhő minimalizálása és az energiahatékonyság maximalizálása. Szeptemberi budapesti találkozójukon ennek fontosságát hangsúlyozta Németh Mihály, a vállalat ügyvezetője is. „A Párizsi Olimpia uszodakomplexuma egy közeli adatközpont veszteséghőjének segítségével temperálta a versenymedencék vízét a nyári játékokon. Ha egy ilyen sűrűn lakott nagyvárosban is megvalósíthatóak ezek a sok szereplőt, változatos szabályozói elvárásokat érintő, de mégis szinergikus fejlesztések, az jelentős lökést adhat az iparág fenntarthatósági törekvéseinek.”
*A H1 Systems 2024 májusában kérdezte ügyfeleit az adatközpontüzemeltetés kapcsán. A kérdőívét főképp nagyvállalatoknál dolgozó IT vezetők és létesítményüzemeltetési vezetők töltötték ki.