fbpx

Kisüzemnél a sörfőző írja a receptet, a nagyüzemeknél meg a könyvelő

Bukovinszky Béla

Számos iparágban megfigyelhető, hogy a nagy cégek mellett egyre népszerűbbek a kézműves- és mikrocégek, főleg a fiatalabbak körében. Így van ez a sörök esetében is, ahol ma már sokan keresik az egyedi és különleges ízeket, köszönhetően a magyar gasztro-, sör-, bor- és szeszesital-kultúra rohamos fejlődésének. De mit lehet tenni akkor, ha a termékünk vagy szolgáltatásunk erősen szezonális és mikre lehet építeni a közösségi médiában? Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde tulajdonosa és ügyvezetője, az IdeaBank kérdéseire válaszolt.

Mik azok a kihívások, amelyekkel 2022-ben az italpiacon pr- és marketing területen meg kell birkózni?

Alapvetően még mindig meghatározzák a Covid és annak hatásai az italpiacot, de a háború és annak következményei is, mint minden ágazatban, így itt is rátettek egy nagy lapáttal a helyzetre. A megbomló szállítási láncok alternatív megoldásokhoz és áttervezéshez vezetnek, a bezáró üzletek és a csökkenő kereslet miatt más megközelítésben kell néznünk nagyon sok helyzetet és az ingázó HUF/EUR árfolyam sem könnyíti meg a dolgunkat.

Mennyire erős a sörpiaci szezonalitás? Milyen eszközökkel próbáljátok ezt kinyújtani?

Szent András Esthajnal ’22

Mondhatjuk, hogy kifejezetten erősebb, mint más hagyományosan sörös országokban, például Németország, Belgium, Csehország szezonalitását, ha megnézzük. Korábban a nyári időszak volt az egyetlen kiemelkedő szezon, ma már a karácsony is csúcsidőszaknak számít. Folyamatosan tervezünk új sörös aktivitásokat és próbálunk jeles időpontokra tematizálni speciális termékeket. Karácsonykor például van mézeskalácsos belga ale sörünk Esthajnal néven, de a húsvét is működik már, Nyúlon Innen és Nyúlon Túl termékeinket idén nagyon szerették a vásárlók. Vannak egyébként Teszt András fantázianevű termékeink is, melyek alacsony palackszámú különlegesebb teszt termékek. A Márton-nap egyelőre inkább boros, a Valentin-nap és a Halloween pedig még sörben nem igazán működik, de folyton új lehetőségeket keresünk.

Milyen trendek figyelhetőek meg a sörpiacon az utóbbi pár évben?

Kijelenthető, hogy a kisüzemi, kraft vagy kézműves (bárhogyan is nevezzük) sörök térnyerése már a multinacionális cégeket is fejlesztésre kényszeríti, ami a szcéna összességére nézve nagyon pozitív jelenség, hiszen azt jelenti: trendi lett a sör maga. A nagyipari uniformizálódás miatt feledésbe merült ízek és stílusok újra megjelentek. Egyre több és másabb IPA, stout, gyümölcsös és sourbeer stílusú termék bukkan fel a piacon, amik új fogyasztói rétegeket érnek el. Az átalakuló piacnak és fogyasztói kultúrának köszönhetően a sörök ma már megtalálják a hölgyek, a szuperprémium fogyasztók és a fine dining célközönségét is.

Hogyan definiálnád a kézműves sörök helyzetét a magyar sörpiacon belül?

Minden kisüzemnek nehezebb a piaca, mint a komolyabb háttérrel rendelkező nagyoknak egyszerű mérethatékonysági okokból. Azonban a trend a kicsiknek kedvez, amennyiben nem szállnak el az árak túlságosan. A mondás még mindig él: “kisüzemnél a sörfőző írja a receptet, a nagyüzemeknél meg a könyvelő”. Ameddig ez így marad, addig elvileg csak a makrogazdasági helyzet befolyásolhatja a piacot, mert maguk a főzdék folyamatosan zárkóznak fel a nemzetközi élvonalhoz.

Melyik kampányotok vagy kommunikációs aktivitásotok aratta a legnagyobb sikert az utóbbi időben és véleményed szerint miért?

Szent András Rettegett Iváncsa

Nagyon aktívak vagyunk a közösségi médiában, különösképpen a Facebookon, a követők szeretik az oldal aktivitásait és kifejezetten aktívak is az oldalon. Viszonylag gyakran teszünk fel új termékeket az oldalra kreatív anyagokkal megtámogatva, amiket a követők nagyon szeretnek és mindig várják az új bejelentéseket. Ez megmaradt egy rendszeres és rendszeresen népszerű tartalomnak, de van, hogy aktuális eseményekre reagálva teszünk fel termékeket vagy olykor képzeletbeli termékeket gyártunk egy történésre felhúzva. Ilyen volt az a poén is, amikor az Iváncsa futballcsapata kiejtette a Ferencvárost a kupasorozatból és létrehoztunk a Rettegett Iván mellé a Rettegett Iváncsa termékünket, ami nagy sikert aratott és majdhogynem virális lett. Mivel nagy hányada a sörfogyasztóknak focikedvelő is és manapság nagyon nagy figyelmet lehet generálni ilyesfajta mémesült posztokkal, így nagyon érdemes ilyen kreatív tartalmakban gondolkodni és itt úgy gondolom, sikerült elkapni a pillanatot.

Bukovinszky Béla

Lassan 10 éve vezeti a céget együtt a testvérével, Lászlóval. Korábban dolgozott a Szerencs-Tokaj, illetve a Szarvas-Békésszentandrás Körösmenti Turisztikai Desztinációs Menedzsmentnél is, mint alapító, a 2000-es években pedig fesztiválok (Hegyalja és SZIN többek között) stratégiai marketing vezetője volt, valamint ügynökségi event és BTL marketing koordinátorként tevékenykedett több hazai és multinacionális cégnek (Borsodi, Pepsi, Jim Beam). 2019-ben megkapta a VOSZ Év Vállalkozója díjat, 2021-ben a Szarvasért Emlékplakett Arany Fokozatát. Sörfőzdéje 2011-ben Az Év Sörfőzdéje lett, termékei pedig többszörösen díjazottak hazai és nemzetközi versenyeken.

A Szent András Sörfőzde és a sör

A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. 1991 körül kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte. A 90-es évek második felétől a multinacionális nagyvállalatok ahogy átvették a korábbi állami nagyüzemeket, egyre olcsóbban, de a korábbiakhoz képest jobb minőségű sört kezdtek el főzni. A magyar termékeknek viszont igen alacsony volt a presztízse így a hazai márkák vagy kiszorultak, vagy az alsó polcokra kerültek, sőt az akkori – lényegében a multik által tollba mondott – jövedéki törvények sem kedveztek a kisüzemi sörfőzdéknek. Egy sötét korszak kezdődött, ahol sorra mentek tönkre magyar kisüzemek és nemcsak a söriparban.

Az országban a palackozásra kisüzemeknél korábban nem volt példa – leginkább helyben értékesítettek csapolt sört – így mindenekelőtt a megfelelő szavatosság kérdését kellett technológiában és a csomagolásban megoldani. Miután a palackozás és minőségi sörök gyártása meghozta gyümölcsét, a Szent András Sörfőzde irányt mutatott a hazai kisüzemi/kézműves sörgyártásnak. Évekkel később a kisüzemi sör szakma (2010-ben) támogatást kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, így megszülethetett az első Főzdefeszt. Innen számítjuk a kézműves sörök forradalmát, melyben a Szent András söröknek jelentős szerepe volt. A Szent András Sörfőzde modernizálása 2014-ben kezdődött, amikor is egy helyi testvérpár Bukovinszky Béla és Bukovinszky László vette át a főzde vezetését. Új dizájn, új ötletek és rengeteg izgalmas sör érkezett, melyek hagyomány és tradíció nevében, a megszokott típusok receptjeinek tökéletesítésével és az új trendekkel való kísérletezéssel születtek meg.

A szerző

Andris Bence