A promptolás valójában briefelés?

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül az MI hatékony használata a marketingkommunikációs munkában is – első sorban a szövegírás és egyéb tartalmak előállítása terén. A sajtókommunikációban, tartalomelőállításban, közösségi médiamunkában és hasonló szakterületeken jártas szakemberek az utóbbi időben egy új fogalommal ismerkednek: a promptolással. De vajon mennyire idegen terep a promptolás a kommunikációs szakmában dolgozóknak? Vannak, akik szerint teljesen, de én ezzel nem értek egyet.

A promptolás lényege ugyanis kísértetiesen hasonlít a marketingkommunikációs szakmában bevett briefeléshez. Ahogyan egy hatékony brief tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat az adott projektről, márkáról, célközönségről és kulcsüzenetekről, úgy egy precízen megfogalmazott prompt is pontos útmutató az MI számára.

Briefelés és promptolás: két eszköz, egy cél

A kommunikációs szakmában dolgozók pontosan tudják, hogy egy rosszul megfogalmazott brief milyen problémákat szülhet: tévútra viheti a kreatív folyamatokat, időt és erőforrásokat pazarolhat el, vagy épp teljesen elvéti a célkitűzéseket. Ugyanez igaz az MI-re is: ha a prompt homályos, túlzottan általános vagy éppen hiányos, az eredmény sem lesz kielégítő. Nem jó ez az MI semmire, hangzik ilyenkor a mondat, ami persze ugyanúgy túlzás, mint azt állítani, hogy minden feladatra egyaránt kiváló eszköz lenne.
Gyorsan nézzük végig, milyen párhuzamok vannak a briefelés és a promptolás között:
  • Célkitűzés meghatározása: Egy marketingbrief mindig megfogalmazza, hogy mi a kampány vagy kommunikáció célja. Hasonlóan, egy hatékony MI-prompt pontosan megjelöli, hogy milyen típusú választ várunk az eszköztől.
  • Közönség megjelölése: Egy brief fontos része a célközönség meghatározása. A promptolásnál is lényeges, hogy az MI tudja, kihez szóluk, hiszen ennek megfelelően tudja meghatározni, milyen stílusban és milyen szintű szakmai nyelvezettel kell megfogalmaznia a választ.
  • Kreatív iránymutatás: Egy briefben gyakran szerepelnek vizuális és szöveges iránymutatások is (pl. “legyen humoros”, “legyen letisztult”). Az MI-promptolásnál szintén megadhatunk ilyen jellegű kreatív instrukciókat.
  • Korlátok és elvárások: Egy briefben mindig szerepelnek a részletes technikai vagy tartalmi követelmények. A promptolás is sokkal hatékonyabb, ha pontos paramétereket adunk meg (pl. szövegek esetében a szavak száma, a különféle kulcsszavak, amelyeket használni kell az anyagban).

Hogyan lehet megtanulni a promptolást?

A jó kommunikációs szakemberek számára az MI promptolásának elsajátítása nem igényel igazán új ismereteket, lényegében csupán gyakorlás kérdése. Az alábbi tippek sokat segíthetnek:
  • Nézz szét különböző prompt könyvtárakban! Kis túlzással: promptok százai lényegében csak arra várnak, hogy kipróbáld őket. Használd és kedvedre módosítsd őket, ahogy neked tetszik!
  • Tanulmányozd a jó promptokat! Nézz utána és próbáld ki, milyen promptokkal lehet a legjobb eredményt elérni!
  • Gyakorolj különböző stílusokban! Próbáld ki azt is, hogy az MI hogyan reagál eltérő nyelvezetű és szerkezetű promptokra!
  • Tesztelj és finomhangolj! Az MI tanul, de az is fontos, hogy te megfigyeld, melyik promptok hozzák a legjobb eredményeket.

Fenyegetés vagy lehetőség?

A promptolás nem fenyegetés, hanem lehetőség a kommunikációs szakemberek számára. Akik jártasak a briefelésben, azoknak ez egy teljesen logikus továbblépés lehet. Ha helyesen alkalmazzuk, az MI nem veszi el a kreatív munka lényegét, hanem inkább segítheti azt, gyorsabbá és hatékonyabbá téve a tartalomgyártást.
Ugyanakkor szerintem nem szabad azt hinni, hogy az MI a jelenlegi állapotában alkalmas lenne arra, hogy emberi beavatkozások (finomhangolás, javítás, szerkesztés) nélkül tudna jó és gördülékeny szöveget írni (az egyéb tartalmak gyártását – képalkotást, videógyártást – kevésbé tudom megítélni, de úgy gondolom, ott is ez lehet a helyzet). Tapasztalataim szerint bármennyire jó szövegíró promptot sikerült is írni, az elkészült szöveggel még dolgozni kell annak érdekében, hogy tényleg gördülékeny és olvasmányos legyen. A mesterséges intelligencia nem minőségi, hanem inkább mennyiségi javulást tud hozni a kommunikációs munkába. A minőség kidolgozása továbbra is ránk, hús-vér kommunikációs szakértőkre hárul. Tegyük hozzá: szerencsére.
Ha kommunikációval kapcsolatos kérdéseid vannak, fordulj hozzánk a rnagy@probako.hu email címen.

A szerző

R. Nagy András

Ügyvezető partner