Mi az adatvizualizáció fő célja? Miért nő a szerepe és a jelentősége? Milyen hatással van rá a mesterséges intelligencia térhódítása? Többek között ezekről az izgalmas kérdésekről faggattuk Bátorfy Attila adatvizualizációs szakembert, az idei Worldcom EMEA Young Professionals Meeting egyik előadóját.
Bátorfy Attila adatvizualizációs szakember
Ez a folyamat nagyjából két évtizede tart és több oka van. Ekkor kezdtek el a korábban csak a tudományos vagy művészeti nyilvánosságban megjelent animált-interaktív ábrázolások, adatvizualizációk a tömegmédiában is megjelenni. Innentől datálható számos, akár ingyenesen is használható célszoftver elterjedése is, amely demokratizálta az ábrázolások készítésének gyakorlatát. Howard Funkhouser amerikai matematikus azt írta 1937-ben, hogy a 19. század második felében tapasztalható információábrázolási robbanás egyik legjobb indikátora az volt, hogy a politika is elkezdte kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Most is ezt látjuk. A politika és az ideológia ezt a területet is felzabálja. Összefoglalva: technológiai lehetőségek, demokratizálódás, népszerűség, politika.
Attól függ, ki és milyen célból készíti. Ezt a kérdést különösen fontos feltenni ma, amikor az álhírek és a dezinformációk mellé sorscsapásként megjelent a mesterséges intelligencia. Együtt kell élnünk tehát azzal, hogy az adatvizualizációk készítői nem mind tisztességes, becsületes emberek, akik tájékoztatni, edukálni, érvelni, kutatni, felvilágosítani akarnak, vagy simán csak valami érdekességet bemutatni, hanem vannak, akik megtévesztésre, hazudozásra használják. Ezért is lenne nagyon fontos ezen a téren is a médiatudatosság növelése.
Ha őszinte és figyelmes. Minden választás eleve értelmezés kérdése, és különböző mértékben, de mindegyik egyszerűsít is. A legtöbb adatvizualizáció egyszerű diagram, banális adatok összehasonlítása, az ég világon nem derül ki belőlük semmi, nem fontosak, nem lényegesek, felesleges volt akár egy percet is eltölteni az elkészítésükkel. Ettől még lehetnek helyes ábrázolások, csak nem tudunk meg belőlük semmit.
Még mindig azt mondom, hogy a kreativitást és a történetmesélést nem tudja egyelőre kiváltani, de a szoftverekbe is épülnek be az AI-modulok. Én a diákjaimnak ezek használatát tiltom, mert ha rájuk bízza magát, akkor nemcsak megspórolja a gondolkodást magának, hanem nem fogja észrevenni, ha az AI hülyeséget csinált. Megakadályozni persze nem fogjuk tudni, kódgenerálásra látom értelmét használni, mert lerövidíti a programozással töltött időt. Problémásnak látom továbbra is a szerzői jogok kérdését. Az AI több százezer információdizájner, adattudós, statisztikus, újságíró több millió munkáját használja fel a hozzájárulásuk nélkül.
Több oka van. Egyfelől így működik az agyunk. Ha szóban, írásban is folyamatosan, még csak nem is tudatosan, de megtévesztünk, érvelési hibákat követünk el, akkor ezt miért ne tennénk az adatok ábrázolása során is? A másik oka, hogy a legtöbb ábrázolás, amit gyerekkorunk óta látunk, eleve hibás, rossz, így mi magunk is egy rossz hagyományt öröklünk, ezek lesznek a mintáink. Nem tanuljuk, hogyan kell helyes ábrázolásokat készíteni, nem tudjuk, hogy mit szabad és mit nem szabad. Sokszor nem értjük az adat jelentését se, ezért eleve téves következtetéseket vonunk le belőlük, vagy rosszul értelmezzük. Végezetül pedig számolnunk kell azzal, hogy nagyon sokan politikai, ideológiai érveik, háborús céljaik, vagy nem megalapozott tudományos eredményeik, közéleti vélekedéseik támogatására használják az ábrázolásokat, tehát tudatosan manipulálnak velük.
Vannak klasszikus grafikai hibák, mint a tengelyek elvágása, a skála beosztásának megváltoztatása, vagy a rossz méretezés, esetleg különféle pszeudó 3D-s, perspektivikus diagramok. Ezek egy része teljesen ártatlan kontextusban kerül a nyilvánosság elé. Amikor azonban a politikai vagy üzleti haszonszerzési szándék teljesen világos, akkor ütni kell az asztalt, hogy ez teljesen szándékos hazugság.
Mi a hiba az ábrával?
A helyes ábrázolás
A Nightingale nevű online magazin szerintem jó kiindulópont, nagyszerű és közérthető cikkek jelennek meg az adatvizualizáció aktuális kérdéseiről, módszertanairól, etikai vonatkozásairól vagy akár történetéről is. Inspirációnak ott van az Information is Beautiful Awards elérhető archívuma az eddigi összes díjazott munkáról. Vannak a közösségi médiában aktív és fontos emberek, akiket érdemes követni: Alberto Cairo, RJ Andrews, Nathan Yau, Moritz Stefaner, Andy Kirk, Michael Friendly, Shirley Wu, Nadieh Bremer, vagy az idén nyáron Budapestre látogató Jason Forrest, csak hogy pár nevet említsek, de persze ez egy szubjektív lista. Könyvben Juuso Koponen és Jonatan Hildén Data Visualization Handbookját, Andy Kirk Data Visualisation: A Handbook és Data Driven Design könyvét és Alberto Cairo The Functional Art című könyvét ajánlanám bemelegítésnek. Ha valaki magyar nyelven szeretne mégis erről olvasni, akkor kénytelen vagyok számára az én könyvemet ajánlani, mert nincs más magyar nyelven.
Díjnyertes adatvizualizációs designer és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média Tanszékének információs grafikai adjunktusa. Az Átló adatvezérelt vizuális tartalomgyártás csapat alapítójaként számos helyi és nemzetközi szinten is elismert adatvizualizációs projektben vett részt. Rendszeresen tart workshopokat és előadásokat cégeknek és civil szervezeteknek. 2023-ban ezüstérmet nyert a Information is Beautiful Awards-on, ugyanebben az évben a világ egyik legbefolyásosabb adatvizualizációs teoretikusa, Alberto Cairo „Art of Insight” című könyvében a legfontosabb információs tervezők közé sorolta.
További információ: https://attilabatorfy.com/
