Miért érdemes a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) tagjának lenni? Honnan jött, és milyen irányba fejlődik a hazai PR-szakma vezető szervezete? A korábbi elnökségi ciklus eredményeiről, illetve az előttünk álló két év terveiről is kérdeztük Sztaniszláv Andrást. A szakember a novemberben tartott tisztújító közgyűlésen újabb két évre megbízást kapott a PR-szövetség elnöki tisztségének betöltésére.
Őszintén remélem, hogy ez egyre kevésbé lehetséges a magyar piacon. Ha mégis ki kellene emelni valami érdekességet, sajátosságot az MPRSZ szervezettel kapcsolatban, akkor az a tagság összetétele lenne. ha a világban körbe nézünk, a szakmai szervezetek általában egy-egy tagtípust képviselnek: vagy ügynökségeket vagy vállalatokat vagy egyéni tagokat. Például a brit piacon működő CIPR esetében csak egyéni tagok vannak, a PRCA pedig inkább ügynökségeket képvisel. Nálunk azonban minden tagtípus megtalálható, ami nemzetközi szinten is egyedinek számít. Az, hogy mi mindhárom tagtípussal rendelkezünk, az alapvetően erősíti az érdekérvényesítő képességünket, de néha érdekes helyzeteket szül, hiszen mondjuk a tendereztetés kérdésében az ügynökségek és a hirdetői oldal érdekei eltérhetnek, más helyzetekben pedig a szabadúszó tagok és az ügynökségek lehetnek ellenkező platformon. Ami még fontos sajátosság nálunk – főleg az utóbbi időben –, hogy valamiféle elitista megközelítés helyett próbálunk nyitni a szélesebben értelmezett szakma felé. Igyekszünk az exkluzívból sokkal inkább inkluzív szervezetet formálni.
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy minél többen vannak a szervezetben egy-egy tagtípusból, annál tisztábban látszik, hogy az adott tagtípus mit szeretne, mik a számára fontos dolgok, milyen érdekei vannak – így annál hatékonyabban lehet képviselni azt.
Jelenleg az ügynökségi oldal a legerősebb az MPRSZ tagjai között. Itt könnyű előnyöket említeni. A horizontális párbeszéd jegyében rendszeresen szervezünk ügynökségvezetői találkozókat. Reméljük, ezt a kezdeményezést a következő elnökségi ciklusban még hatékonyabb keretek közé tudjuk terelni. Az ügynökségi tagok kedvezményeket kapnak a hazai és nemzetközi szakmai versenyek nevezési díjaiból. Végre a hazai piacon is elindítottuk az ügynökségek szakmai akkreditációját, ami nagyon izgalmas fejlemény, és már van is folyamatban lévő értékelés. Ezeken kívül vannak a szakmai barométer jellegű projektek, amelyek szintén hasznosak lehetnek az ügynökségeknek. Ilyen az ICCO World PR Report, vagy Magyarországon, az MRSZ által szervezett kommunikációs tortában való részvétel – ide ügynökségek riportolnak. Nagyon szeretném, ha az MPRSZ létrehozna valamiféle ügynökségi rankinget, ami szintén fontos szolgáltatás és visszajelzés lehet az ügynökségi oldalnak. Úgy tűnik, a PREXA inkább az ügynökségek versenye, és a fiatalokat célzó PR Next Gen is inkább az ügynökségeket mozgatta meg eddig – pl. idén, tehát 2022-ben minden csapat ügynökségektől érkezett.
Az egyéni tagoknak sajnos keveset adtunk az előző ciklusban. Itt azért egy dolgot tisztázni kell. Az egyéni tagok nálunk nem feltétlenül és kizárólag szabadúszók. Gyakran előfordul olyan helyzet, amikor egy nagyvállalati vagy ügynökségi szakember valamilyen okból egyéni tagként lép be. Ennek számos oka lehet az egyszerű anyagitól kezdve a szakmai szervezetbe lépést tiltó céges szabályokig bármi. Szerintem az egyéni tagok esetében a fő érték a jövőben valamiféle egyéni szakmai fejlesztési program bevezetése lehet. Valami olyan, mint a CIPR esetében a Continuing Professional Development (CPD) program. Illetve lehetne képzéseket szervezni alulról jövő igények alapján – ehhez azonban fontos a tagok önszerveződése.
A harmadik tagtípus a vállalati tagok. Ez a terület megint elég heterogén, mert a különböző szervezeteken belül más-más helyeken van a kommunikáció a struktúrában, és sok esetben maguk a hozzánk belépő szakemberek is eltérő feladatkörökkel rendelkeznek. Van, ahol a marketing és a PR együtt van, és van, ahol a kommunikáció teljesen önálló feladatkör. Jelenleg több vállalati szakember is van az elnökségben, így közvetlen insight-okat lehet gyűjteni tőlük a vállalati tagok számára fontos témákról, igényekről. Személy szerint azt gondolom, hogy ebben a tagtípusban is a tréningek-képzések területe lesz az egyik fontos irány. És nem utolsó sorban fontos lehet a szakmai párbeszéd, például a tendereztetés témában a vállalati oldal is erősen érintett. Fontos téma lehet még, hogy mi a szerepe a kommunikációnak a Board Room-ban. Ezt úgy is fogalmazhatom: hogyan tudjuk elfogadtatni a vállalat vezetőivel a kommunikáció által teremtett értékeket. Ez az előttünk álló elnökségi ciklus fontos témája, itt mindenképpen van tennivalónk – hiszen meg kell találnunk azt a platformot, formátumot, amiben minden érintett fél részt vesz és tanul a másiktól.
A mostani elnökségi ciklusban némiképp módosult struktúrával kezdődik a munka. Az elnök mellett, egy alelnök és három elnökségi tag dolgozik. Ők lehetőleg mindhárom tagtípust képviselik – ez most többé-kevésbé meg is valósul, hiszen van nagyvállalati, ügynökségi és egyéni tag is közöttük. A szervezet alapszabálya szerint – nagyon helyesen – kötelező az etikai bizottság, amely egy bizottsági elnökből és négy tagból áll. Ezenkívül ott van még a kötelező jellegű felügyelő bizottság egy elnökkel és két taggal.
Hivatalosan vannak a szervezeten belül tagozatok. Ehhez legalább öt tagra, éves tervre, költségvetésre van szükség. Sajnos a tagozatok jelenleg nem igazán aktívak, tisztelet a kivételnek. Az elkövetkező időszak egyik feladata, hogy új lendületet adjunk ezeknek, de azt is nagyon fontosnak tartom, hogy ezek önszerveződő csoportok legyenek, mert akkor fog működni, ha olyan szakmai területeket fednek le, amiben van valódi érdeklődés a tagok részéről a közös munkára – az elnökség és az iroda pedig a működés feltételeit biztosítja.
Végül de nem utolsó sorban vannak az örökös tagok, akik hatalmas szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek, több évtizedes szakmai múlttal a hátuk mögött.
Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, az MPRSZ az ICCO tagja, valamint még korábban támogatási együttműködést írt alá a CIPR és IPRA szervezetekkel.
Amikor ez előző ciklusban elnöknek pályáztam, egy 63 pontos tervet tettem le az asztalra – ehhez időnként visszatértem és csekkoltam, hogy mivel hogyan állunk. Az első elnökségi üléseink egyikén megállapodtunk, hogy a feladatokat három stratégiai pillér alá szervezzük. Ezek a következők voltak: szakmafejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, szervezetfejlesztés – ezek mentén akartunk haladni. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt mondhatnám: mi az amiért lobbizunk, miért éri meg hozzánk csatlakozni és hogyan fejlesztjük magunkat.
Az egész elnökség közösen megfogalmazta azt a törekvést, hogy exkluzívból inkluzív irányba vigyük a szervezetet. Érdekes, de inkább módszertani újítás volt, hogy felvettünk egyfajta „startupos” működést. Sok mindent kipróbáltunk és azt néztük, hogy a piac mit validál ebből, milyen programra hogyan reagál.
Több fontos dolog is történt. Néhány adminisztratív jellegű dolog, hogy például módosult az alapszabály (ez is szükséges volt ahhoz, hogy kezelni tudjuk a Covid okozta helyzetet), és megújult az arculat. Az új szín, az új logó is tükrözte az új lendületet.
Az elnökségi ciklus egyik kiemelt projektje volt a Trendriport, ami valóban hatalmas vállalkozás volt. Szerintem ez nagyon sokat hozzátett az MPRSZ szakmai reputációjának erősödéséhez.
Jelentős változás volt a Sándor Imre-díj átalakítása, a PREXA megszületése. Ez a szakmai díj több újdonságot is hozott: lett nemzetközi kategória nemzetközi zsűrivel. Ez soha nem volt nálunk, és a hazai kommunikációs szakmai elismerések esetében is ritkaság. Megjegyzem, a környező országokban ez nincs így, több piacon is a nemzeti díjak esetében is nemzetközi zsűrivel dolgoznak. Szintén újítás, hogy nevet és logót cseréltünk, a nevezési kategóriákat pedig piaci igények alapján hangoltuk újra, amivel jelentősen vonzóbbá tettük a versenyt a potenciális nevezők számára. Ráadás, hogy az élő pitch is izgalmas színfoltja lett a versenynek.
A fiatalok felé történő nyitást jelentette a PR Next Gen verseny, a korábban említett ügynökségi akkreditációs rendszer szintén fontos előrelépés. A Krízistérkép is egy jó projekt volt, illetve lehetett volna, sajnos a Covid ennek erősen keresztbe tett.
A szakmai érdekérvényesítés szempontjából fontosnak tartom, hogy rákerültünk a reklám, illetve kommunikációs tortára. Már a harmadik olyan éves adatszolgáltatás lesz, amelyben benne vagyunk.
Ezenkívül elindult egy párbeszéd az ügynökségi vezetők között, és felpörgött a tagtoborzás. Utóbbinak köszönhetően ma jóval több tagunk van, mint 4-5 évvel ezelőtt.
Amit a személyes érdeklődésem miatt is picit sajnálok, hogy a nemzetközi kapcsolatok kevésbé voltak erősek az előző években. Ennek persze főként az az oka, hogy olyan sok hazai üggyel és témával foglalkozunk. Bízom benne, hogy a következő ciklusban erre több időm jut, mert azért mégiscsak egy olyan iparágban dolgozunk, ahol a szereplők, a trendek globálisak.
Mindenképpen szeretném kettéválasztani a dolgot: személyes célokra és az elnökséggel közösen megfogalmazott célokra.
Számomra prioritás a további tagtoborzás, hogy a szakma még nagyobb részét tudjuk képviselni. Jó lenne több olyan szakmafejlesztési programot megvalósítani, amely a szakmát tényleg érdekli (tender, utánpótlás-képzés). És az is jó lenne, ha ezekben valóban történne is valami a problémák felvázolásán túl. Egy bátrabban bevállalandó lépés, hogy elkezdjünk végre szakmai rangsorokat, listákat kialakítani: akár fiatal szakembereknek, akár ügynökségeknek, akár top szenior szakembereknek. Ennek még nagyon az elején tartunk, és őszintén szólva nem tudom, végül mi tud majd belőle megvalósulni.
Ami a szervezetfejlesztést illeti, a programomban hangsúlyosan szerepelt, hogy valamilyen CRM rendszert érdemes bevezetni, annak érdekében, hogy még jobb legyen a belső kommunikáció, és erősebb legyen a kapcsolódás a tagság körében. A programomban szerepelt még egy szakmai konferencia, vagy valamilyen esemény szervezése is. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy ez a kétéves ciklusba bele fog-e férni, de én ambiciózusan azt mondom, hogy igen.
De mindezek mellett el kell mondani, hogy reményeim szerint az elkövetkező hetekben/hónapokban az elnökség le fog tenni egy programot, hogy milyen témákban akar szerepelni, de az látszik, hogy a PR stratégiai szerepe és a képzések területéről jött a legtöbb elvárás felénk, itt van a legtöbb gondolat és szándék az elnökség részéről. Nagyon szeretném, ha ebben a ciklusban több elnökségi tag is aktívan részt vállalna. Ismerve az elnökség tagjait, erre minden esély meg is van.
Személy szerint remélem, hogy többet tudok/tudunk foglalkozni a nemzetközi kapcsolatokkal. Jó lendületet adhat, hogy az ICCO-nak lengyel elnöke van, én pedig pénztárnok lettem – ez azt jelenti, hogy komoly szerepet kapott a CEE régió az ICCO-n belül, erre most lehet építeni. Szorosabb együttműködést kellene kialakítani a lengyel, cseh, bolgár szakmai szervezetekkel – díjak, és egyéb együttműködések területén.
Stratégiai kommunikációs tanácsadó, több kommunikációs szervezet vezetője. Döntően stakeholder és reputációmenedzsmenttel foglalkozik magyarországi és nemzetközi ügyfelekkel. Budapest és London között ingázik, tanácsadói munkája mellett ügynökséget vezet, valamint két startup “gazdája is”. Jelenleg a Magyar PR Szövetség elnöke, az egyesült királyságbeli CIPR nemzetközi tagozatának tagja, valamint az ICCO pénztárnoka és igazgatósági tagja. 2020-ban – első magyarként – megszerezte a CIPR Chartered PR szakember státuszát.
