Mi az a corporate influencer? Azt már jó ideje tudjuk, hogy a cégvezető sikeres médiaszereplései milyen jótékony hatással lehetnek a vállalati márkára. Erről már korábban, a hagyományos média korában is születtek tanulmányok bemutatva, hogy néhány a TV-képernyőn vagy újságokban gyakran megjelenő vezető cégének mennyivel jobb a megítélése a fogyasztók körében, mint a kevésbé extrovertált vezetővel működő versenytársaké. Ez a helyzet a közösségi médiában sem változott: azok a vezetők, akik hajlandók megosztani gondolataikat, véleményüket vagy akár híreiket a nagyközönséggel, szinte magukkal húzzák felfelé a vállalati márkájukat is. Ilyen értelemben nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vezetők manapság valójában corporate influencerek. És ez a trend 2022-ben tovább erősödik.
A cégvezetés manapság már korántsem kizárólag a jó menedzsmentről szól, hanem legalább akkora mértékben a kiváló kommunikációról is. A jó vezető egyik legfontosabb feladata, hogy jó kapcsolatot ápoljon a munkatárakkal, beszállítókkal, iparági szereplőkkel és nem utolsó sorban a fogyasztókkal is. Ez a kommunikáció többféle csatornán zajlik a vállalati intranettől kezdve a hírleveleken át a személyes találkozókig. Újabban azonban egyre fontosabbá kommunikációs platformmá válik a közösségi média, amely lehetőséget biztosít valamennyi fontos célcsoport (beleértve a fogyasztókat is!) közvetlen elérésére. A kellő hatást pedig úgy lehet elérni, ha a vezető jól használja a közösségi médiát. Hogy ehhez pontosan mire van szükség? Két szóban összefoglalható: folyamatos tartalomgyártásra.
Ha egy cégvezető online tartalmak gyártására adja a fejét, a legjobb, amit tehet, hogy szakemberekre bízza ezt a feladatot. A gyakorlott tartalommenedzserek meg tudják tervezni a munkát és végig tudják kalauzolni a vezetőt úton, levéve a válláról a tartalmak rendszeres előállításával kapcsolatos eléggé nyomasztónak ható feladatokat. Ha egy cégvezető valamilyen okból úgy dönt, mégis egyedül áll neki ennek a feladatnak, akkor azért érdemes néhány dolgot előre végiggondolni, megtervezni, kitalálni. Az alábbi lista ebben segít.
Első lépésben meg kell határozni, hogy mi a közösségi kommunikáció legfontosabb kommunikációs célja. Vannak vezetők, akik maguk szeretnének több figyelmet kapni. Mások a vállalatukra akarják irányítani a figyelmet. Megint mások valami olyan ügyet képviselnek, amelyet mindenképpen szeretnének szélesebb körben ismertté tenni. Bármi is legyen a cél, fontos, hogy a közösségi kommunikáció megtervezése során mindig lebegjen a szemünk előtt.
Első lépésben mindenképpen el kell dönteni, hogy kinek célozzuk online tartalmakat. Elsősorban a fogyasztókhoz próbálunk szólni, vagy inkább az iparági szereplőket, partnereket, beszállítókat, jelenlegi és potenciális munkavállalókat célozzuk posztjainkkal. Ez nagyban befolyásolja a kommunikációs platformok megválasztását is. Van olyan felület, amelyen a felsorolt csoportok mindegyikéhez hatékonyan kommunikálhatunk (pl. blog, Facebook), és olyanok is, amelyek speciálisan egyik vagy másik csoporthoz szólnak (pl. LinkedIn az üzleti partnerek, iparági szereplők számára, zárt Facebook csoport a munkatársaknak, Twitch a gamer fiataloknak stb.)
A jelenlegi magyar piacon szélesebb célközönség (fogyasztók) elérésére leginkább a Facebook lehet alkalmas, ha jó képanyagaink vannak, akkor Instagram is szóba jöhet. Nálunk a Twitter messze nem futotta be azt a pályát, amelyet első sorban az angolszász országokban megtett. Ott a cégvezetők egyik első számú közösségi platformja, nálunk azonban inkább csak kiegészítő elem egy szélesebb social media mixben. A csatornaválasztást a tartalom jellege is befolyásolhatja. Hosszabb anyagok jól működhetnek saját blogon (ez megosztható másplatformokon is), de a LinkedIn is támogatja a blogposzt jellegű anyagok készítését. Videók YouTube-on vagy Facebookon is működhetnek, látványos képanyagok és videók pedig az Instagramon szerepelhetnek jól.
Fontos, hogy előre meghatározzuk, mit akarunk mondani. Általában nagy a kísértés arra, hogy a vezető elsősorban a vállalati üzeneteket terjessze személyes közösségi média megnyilvánulásai során is. Ez azonban hibás megközelítés, mert a közösséget ez kevésbé érdekli. Itt is érvényes lehet jól ismert 80-20 szabály. Az anyagok körülbelül 80%-a legyen a célközönség számára érdekes, releváns, figyelemfelkeltő tartalom, 20%-ban pedig mehetnek céges üzenetek, információk. Hosszú távon az a 80% sokkal jobban építi a vállalati márkát, mint a közvetlenül a cég üzeneteit közvetítő 20%.
Jó előre érdemes stratégiai döntést hozni az tervezett tartalmakkal és azok terjesztésével kapcsolatban.
Talán ennyiből is látszik, milyen komplex feladat, ha valaki jó és hatékony corporate influencerré szeretne válni. Ugyanakkor mindenképpen megéri, hiszen a személyes márkaépítés mellett a vállalat sikerét is segítheti a jól felépített, rendszeres közösségi média kommunikáció.
Ha kérdésed van a leírtakkal kapcsolatban, vagy segítséget szeretnél kérni, hogy corporate influencerré válhass, keress minket a rnagy@probako.hu email címen.