A digitális térben zajló szakmai pozicionálás egyik legfontosabb kérdése: hogyan építsünk hiteles thought leadership jelenlétet? Vezetőként nemcsak a láthatóság, hanem a kifejtett gondolataink feletti kontroll is kulcsfontosságú. Ez kicsit furán hangzik, de a poszt végére kiderül, miről is van szó, és mi köze van ennek a címben feltett kérdéshez. Ebben az anyagban megvizsgáljuk a két leggyakrabban használt thought leadership platformot – a céges blogot és a LinkedIn-t – és megnézzük, a kettő közül melyikkel (vagy éppen a kombinációjukkal?) érhetjük el a legnagyobb hatást.
Számos vezető szembesül azzal a stratégiai kérdéssel, hogy hol érdemes megosztania gondolatait és szakmai véleményét. A választás általában két irányba mutat: céges blog építése (esetleg kiegészítve a posztok LinkedIn megosztásaival), vagy kizárólag LinkedIn-re fókuszálás (blog nélkül). Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és hátrányai, amelyeket érdemes alaposan végiggondolni, mielőtt jelentős erőforrásokat fektetünk az egyik vagy másik irány megvalósításába.
A LinkedIn kétségtelenül rendkívül hatékony eszköz a szakmai láthatóság növelésére. Csábító lehet a kizárólag erre építő stratégia, hiszen azonnal elérhető közönséget kínál – a LinkedIn-en már eleve jelen van az a szakmai közösség, amelyet meg szeretnénk szólítani. Használata nem igényel webfejlesztést vagy külön technikai hátteret, így egyszerűen és gyorsan elindulhatunk. A lájkok, kommentek és megosztások azonnali visszajelzést adnak gondolataink fogadtatásáról, miközben a platform alapvető funkciója, a kapcsolatépítés természetes módon bővíti elérésünket.
Bár a LinkedIn kétségtelenül értékes eszköz, kizárólagos használata számos kockázatot hordoz magában. Egyrészt erős algoritmus-függőséget teremt, hiszen a LinkedIn algoritmusának változásai drasztikusan befolyásolhatják a láthatóságot. Másrészt a közösségi média posztok élettartama korlátozott – gyorsan „elsüllyednek” a hírfolyamban. Bár a LinkedIn posztok életciklusa kicsit hosszabb mint más platformoké, az avulás azért itt is elég gyors. A formátum-korlátok szintén problémát jelentenek, hiszen hosszabb, komplexebb gondolatok alapos kifejtésére a platform csak korlátozottan alkalmas. Talán a legfontosabb hátrány, hogy nincs valódi tulajdonjogunk – a platform bármikor megváltoztathatja a feltételeit vagy extrém esetben akár meg is szűnhet (bár valljuk be, erre azért kicsi az esély…), veszélyeztetve a sok munkával felépített közösségünket.
Talán már az eddig leírtakból is látszik, hogy a leghatékonyabb thought leadership stratégia a céges blog és a LinkedIn kombinációjára épülhet. Ez a megközelítés számos előnnyel jár, kezdve a teljes körű kontrollal és tulajdonjoggal. A saját blogon mi irányítunk mindent a tartalomtól kezdve a megjelenésig – ez a felület a miénk, nem vagyunk kiszolgáltatva külső platformok változásainak. A blogon megjelenő tartalmakkal szabadon gazdálkodhatunk, és azok hosszú távon is elérhetőek maradnak.
A mélység és részletesség szintén fontos szempont. Míg a LinkedIn-posztok terjedelme és formátuma korlátozott, egy blogbejegyzésben teljes mélységében kifejthetjük gondolatainkat. Ez különösen lényeges komplex szakmai témák esetén, ahol az árnyalatok és részletek bemutatása elengedhetetlen a hitelesség szempontjából.
A rendszeresen frissített, értékes szakmai tartalommal rendelkező blog jelentősen javíthatja cégünk keresőoptimalizálását – és ez az AI alapú keresőkre is igaz lehet! Ez azt jelenti, hogy az internetet böngészve a potenciális ügyfelek és partnerek közvetlenül ránk találhatnak, függetlenül a közösségi média platformoktól.
A blogtartalmak egyúttal kiváló hivatkozási alapot jelentenek: könnyedén megoszthatjuk őket a LinkedIn-en, így kombinálva a két platform előnyeit. Egy rövid LinkedIn-bejegyzésben felkelthetjük az érdeklődést, és az olvasókat a blogra irányítva mélyebb betekintést nyújthatunk. Ez a megközelítés egyaránt növeli a weboldal forgalmát és a LinkedIn-jelenlét hatékonyságát is.
Nem elhanyagolható szempont a hosszú távú értékteremtés sem. A jól strukturált, átgondolt (és akár időnként frissített) blogbejegyzések évekig relevánsak maradhatnak és folyamatosan vonzhatnak látogatókat. Ez az időtálló tartalom a szakmai hitelesség építőkövévé válhat, szemben a közösségi média posztok jóval rövidebb élettartamával.
Bár a tartalommegosztás platformjának kiválasztása kulcsfontosságú, a valódi thought leadership pozíció kiépítéséhez az ehhez szükséges erőforrások megteremtése sem elhanyagolható kihívás. A hatékony munkához idő kell – márpedig minden cégvezető tudja, hogy éppen ez az egyik legnagyobb hiánycikk. Éppen ezért megéri külső erőforrásokra támaszkodni, ami számos addicionális előnnyel is járhat.
A külső szakértők stratégiai megközelítést hoznak a folyamatba. Bár a szövegek fontosak, jól végigondolt stratégia nélkül nem hozzák el a kívánt eredményeket. A tartalommarketing szakértők segíthetnek olyan átfogó stratégia kialakításában, amely nemcsak a láthatóságot növeli, hanem üzleti céljainkat is támogatja. Tudják, hogyan kell felépíteni egy konzisztens szakmai pozicionálást, amely hosszú távon is működik.
A professzionális tartalom-előállítás szintén kulcsfontosságú. Még a legkiválóbb szakemberek sem feltétlenül remek írók vagy tartalomgyártók. A profi szerkesztők, írók segíthetnek gondolataink olyan formába öntésében, amely szakmailag pontos, mégis élvezetes és könnyen érthető a célközönségünk számára. Persze itt felmerülhet az AI-alapú szövegírás lehetősége is. Ennek valóban egyre nagyobb szerepe van, de akkor is szükség van szakértő szerkesztőre, aki segít kitalálni a témákat, megfelelően irányítja a rendszert és a végén szerkeszti, csiszolja, finomhangolja a szövegeket, hogy tényleg olvasmányosak legyenek.
A következetesség és rendszeresség a thought leadership egyik alappillére – ez pedig jelentős időbefektetést igényel. Szakértői csapat támogatásával biztosítható, hogy a tartalmak rendszeresen, előre tervezett ütemben jelenjenek meg, miközben a vezetőnek nem kell feltétlenül minden részfolyamatot személyesen felügyelnie. Sok esetben elegendő csak szakmai inputokat adni és elfogadni a kész anyagokat.
Napjainkban a hatékony thought leadership már túlmutat a szöveges tartalmak létrehozásán. A komplex digitális jelenlét kialakításában szakértők segíthetnek különböző formátumok (például podcast, videó, infografikák) létrehozásában és hatékony integrálásában, valamint az egyéb közösségi média csatornák és a blog harmonikus összehangolásában.
Végül, de nem utolsósorban, a professzionális tartalommarketing csapatok rendelkeznek azokkal az eszközökkel és tudással, amelyek segítségével mérhető a tartalmak teljesítménye, és a visszajelzések alapján folyamatosan optimalizálható a stratégia.
Összességében elmondható, hogy bár a LinkedIn kiváló eszköz a szakmai közösséggel való kapcsolattartásra, a valódi thought leadership pozíció kiépítéséhez elengedhetetlen egy saját, kontrolált felület – mint például egy céges blog – létrehozása és működtetése. A két platform előnyeinek kombinálásával, valamint szakértői támogatással olyan digitális jelenlét építhető, amely nemcsak láthatóságot biztosít, hanem hosszú távon is támogatja üzleti céljainkat és a cégvezető szakmai pozicionálását.
A thought leadership építése nem sprint, hanem maraton – stratégiai gondolkodást, következetességet és professzionális megközelítést igényel. Ha valóban kiemelkedő szakmai véleményformálóként szeretnénk megjelenni, érdemes mind a platformok kiválasztásánál, mind a megvalósításban a leghatékonyabb kombinációt választani.
Ha a témában igényt tartasz személyes konzultációra, vagy egyszerűen csak további kérdéseid vannak, keress minket a rnagy@probako.hu címen.
