fbpx

Mire számíthatunk? – 2018 megatrend-szülöttjei

A hagyományokhoz híven a 2017-es évünket is egy céges karácsonyi úttal, partyval zártuk le. Testvércégünkkel, a Carbon Group Communication reklámügynökséggel Palkonyára utaztunk, ahol a szórakozás mellett jutott időnk arra is, hogy egy kicsit szakmázzunk. A hazai marketing tudomány egyik legelismertebb szaktekintélye, Dr. Törőcsik Mária tartott nekünk előadást.

Mária engem is tanított a pécsi egyetemen, így különösen kíváncsian vártam, miről beszél majd nekünk. Természetesen most sem csalódtam…Igazán érdekes témáról beszélgettünk: milyen fogyasztói megatrendek és trendek várhatók 2018-ban.

Először is, tisztázzuk a fogalmakat! Röviden, trendnek nevezünk egy új jelenséget, ami erősödni fog a jövőben. A megatrend 30-50 évig is eltarthat, miközben keretet ad életünknek. Ilyen, inspiráló megatrendnek számít a globalitás, a fokozódó tempó és a gyors változások, a kultúraváltás, a tudásrobbanás, a digitális élet, a fogyasztásélmény, a fiatalságvágy és persze az ÉNkultusz is. A kialakuló ellentrendek ezzel szemben a lassulást, a begubózást, az ökoparadigmát, a nagylelkűséget, a tapasztalást, a közösségek hatalmát, valamint a morális értékekben rejlő stabilitást irányozzák elő. (Az ellentrendekről azonban majd egy későbbi blogposztban írok részletesebben.)

Dr. Törőcsik Mária szerint a „gyorsulás” felé 5 megatrend lesz meghatározó 2018-ban.

Gyorsítás:

  • Mini hedonizmus – Élvezetkeresés, de csak mértékkel. Épphogy csak egy kicsit, mert különben attól tartunk, félünk, hogy kimaradunk valamiből. Ilyenek a különböző pop-up lehetőségek, valamint a last minute konstrukció.
  • Eszközkapcsolatok – Úgy érezzük, hogy a személyes kapcsolatokban egyre több a kockázat, ezért inkább eszközökön keresztül kommunikálunk, paraszociális kapcsolatokat alakítunk ki. Tipikus példa erre az anime és manga rajongók ünnepe, a MondoCon rendezvény, vagy az új, japán social media szolgáltatás, a Family Romance, amelynek segítségével barátokat bérelhetünk egy jól sikerült selfie idejére, érdekében.
  • „Bárhol-élmény”: Maga az élmény eltávolodik a vásárlástól és a bolti helyszínektől. Ma már inkább csak jelezni lehet a gazdasági kapcsolatot a vásárló és eladó között. Ahogy Törőcsik Mária fogalmazott: „… utcákon, köztereken, fesztiválokon, vízen és levegőben, bárhol szívesen veszik a szórakoztatást az emberek, és egyre kevésbé gondolják, hogy ennek fejében nekik tényleg vásárolni is kell.
  • Elfogadott robotok: Habár még mindig fenntartásokkal, némi félelemmel kezeljük a robotokat, ezzel egy időben egyre inkább elfogadjuk őket, mint mindennapi életünk részét – elsősorban kényelmi szempontok miatt. Talán már mindenki hallott a szexrobotokról, illetve Sophiáról, a legújabb humanoid robotról, aki akár az egészségügyben vagy az oktatásban is képes lesz segíteni az emberek munkáját.
  • Csonkolt vásárlási élmény: A vásárlás feladatorientálttá válik; kevesebb információ is elegendő ahhoz, hogy dönteni tudjunk, és nem is jár akkora élménnyel. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a vásárlást is már főleg online végezzük. Ennek egyik igen bizarr példája az úgynevezett „drive-thru temetés”, ahol – akárcsak a gyorséttermi rendeléseknél – a kocsiban ülve, ablakon keresztül „vehet részt”, róhatja le kegyeletét a temetésen az ügyfél. Persze ez is japán „találmány”…

Magyarországon inkább a tradicionális gondolkodás jellemzi a fogyasztókat, akik a trendeket nagy ellenállással kezelik. Meglátjuk, változik-e ez majd a jövőben…?

Következő blogbejegyzésemben az ellentrendekkel, a „lassítás” irányába ható 4 megatrenddel foglalkozok bővebben.

A szerző

Horváth Judit

Tanácsadó