A Próbakő tagja a független PR ügynökségekből álló nemzetközi Worldcom Public Relations Groupnak, amely 3. éve teszi közzé éves Confidence Index (WCI) jelentését.
A WCI mesterséges intelligencia segítségével több mint 54 ezer vezér- és marketingigazgató social media nyilatkozatait képezi le. Képet ad arról, hogy a vezetőket milyen témák foglalkoztatják, mivel kapcsolatban magabiztosak, és hogy mi okoz nekik bizonytalanságot.
A 2020-as év úttörőnek számít esetünkben, hiszen először kerültek bele összehasonlítható módon magyar adatok. Hazánk mellett 20 ország ért el még tavaly reprezentativitást. Ezzel a vizsgált országok száma több mint a duplájára nőtt.
Az index nem csupán nem és életkor, hanem földrajzi vonatkozásban is alkalmas a szemléltetésre. Ráadásul tavasszal és nyáron hónapról hónapra követni tudtuk a változásokat, mert a COVID-19 miatt szükség volt a gyorsan változó reakciók monitorozására.
A 2020. őszén publikált adatok alapján az index 8%-ot csökkent 2019-hez, és 28%-ot az azt megelőző évhez képest. A tendencia nem meglepő. A koronavírusjárvány megtépázta a vezetők bizalmát. De az mindenképp bizakodásra ad okot, hogy az érték mindenkori minimumáról (2020. április: 18,03) fokozatosan emelkedett hónapról hónapra.
Mi most a részletes riportból azokat a pontokat szemléltetjük, amelyek a 2021-es kommunikációs stratégia tervezését illetően kiemelendőek.
A média hatása és szerepe témakör 2019-ben még a legutolsó helyen szerepelt, 2020-ben azonban a WCI listáján már a 10. helyen áll.
A médiafogyasztás jelentősen megnőtt a világjárvány alatt annak köszönhetően, hogy sokan otthonról dolgozunk. A Forbes 2020. augusztusi cikkében arról ír, hogy mindez magába foglalta a hírcsatornák nézésének és hallgatásának jelentős növekedését. Időszerű emlékeztető ez arra, hogy helyi, nemzeti és nemzetközi márkastratégiára van szükség. A cikk kiemeli, hogy a fogyasztók 64%-a helyi, 58%-uk országos hírforrásokat követett, 22%-uk pedig nemzetközi hírcsatornákra kapcsolt.
Ez a fajta híréhség egyszerre jelent lehetőséget és fenyegetettséget a szervezeteknek. Óvatos tervezésre és megoldásra lesz szükség ahhoz, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban a hírnév javulhasson.
A WCI monitorozza azt is, hogy a cégvezetők mely közönséget tartanak fontosnak. Az influencerek maradtak a lista élén, a rájuk irányuló figyelem további 51%-kal nőtt 2020-ra. Azonban mint megannyi területre, a COVID-19 erre is hatással volt. Marie Stafford, a The Innovation Group európai vezetője „Az új influencerek” c. írásában arra világít rá, hogy míg korábban hírességek, modellek kerültek a magazinok címlapjaia, addig most azok a hétköznapi emberek, akik hősiesen helyt állnak (pl. orvosok, ápolók, stb.). A cikk számos elhibázott celeb nyilatkozatot is említ, pl. ki ne emlékezne arra, amikor Ellen DeGeneres a karantént a börtönhöz hasonlította.
Az emarketer.com egyik cikke azt mutatja be, hogy a márkák hogyan kezdték el a kommunikációt a termékektől eltávolodva a márka értékei felé tolni a pandémia kitörése után. Kiemeli, hogy a piac a tranzakció alapú marketing felől elmozdult a kapcsolatokon alapuló influencer marketing irányába. A márkák lazítottak a tartalom feletti ellenőrzésen és így az influencerek sokkal nagyobb teret kaptak. 2021-ben ez a terület a kommunikációs stratégiák kulcsfontosságú részét fogja képezni.
Műanyag és egyéb fenntarthatósági témák iránt a negyedik legmagasabb elköteleződést mutatják az adatok.
Greta Thunberg globális éghajlati sztrájkjához 2019. szeptember 20-án több mint négymillió ember csatlakozott. A svéd fiatalt 2019-ben a Time magazin az év emberévé választotta. Az USC Annenbert 2020-as globális kommunikációs riportja rávilágít arra, hogy az aktivisták új generációja – a kormányok fellépéseiből kiábrándulva – modern PR eszközöket alkalmazva hívja fel a figyelmet szociális és környezetvédelmi kérdésekre. A tanulmányból az is kiderül, hogy az úgynevezett „új aktivisták” a PR szakemberekkel összhangban azt vallják, hogy a tartós változás megteremtésének legjobb stratégiája nem a tiltakozás, hanem a szavazás.
Az EU Kopernikusz Programjának adatai alapján a fenntarthatóság kérdésköre valószínűleg továbbra is a vezetők és a fogyasztók szeme előtt marad. Ha tehát a cégek növelni akarják hírnevüket, és márkahűséget szeretnének elérni, akkor kommunikálniuk kell arról, hogy a fenntarthatóság kérdéseit hogyan kezelik.
A riportról szóló sajtóközlemény elérhető itt, összefoglaló videót pedig itt lehet megtekinteni.
