Szinte már közhely, hogy vizuális korban élünk. Életünk minden villanásáról képeket készítünk és küldözgetünk, videókat, vagy éppen vicces gif-eket és más animációkat nézegetünk. A médiatermékek is egyre látványorientáltabbak: az újságokban és a hírportálokon egyre nagyobbak a képek, egyre színesebb a tartalom. Mindez az újságírók elvárásait is befolyásolja, és ezáltal a pr-esek munkájára is hatással van. Használnak az újságírók cégektől érkező illusztrációkat? Milyen formátumú kép kerülhet be legkönnyebben egy cikkekbe? Milyen a jó infografika? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a Próbakő újságírói kutatása során.
A print és online médiatermékek tartalmi anyagainak jelentősen megnövekedett vizuális igényét jól jelzi, hogy a kérdéseinkre válaszoló több tucatnyi újságíró és szerkesztő elsöprő többsége kifejezetten örül, ha kap valamiféle illusztrációt és jellemzően használja is. Sokféle illusztrációtípus létezik, ezek közül azonban nem mindegyik egyformán jó és hasznos a médiatartalom előállítói számára. A válaszokból úgy tűnik, hogy a hagyományos képek, infografikák és videók segítik a legjobban a munkájukat. Természetesen a képanyagokra kerülő vállalati branding méretével egyenes arányban csökken az illusztrációk felhasználhatósága. Érdemes tehát a céges üzenetet ügyesen közvetítő, ugyanakkor csak visszafogottan márkázott illusztrációkat adni a közlemények mellé.
A hagyományos média az illusztrációk terén is hajlamos ragaszkodni a jól bejáratott megoldásokhoz. Kérdésünkre az újságírók elmondták, ha képekről van szó, leginkább a fekvő, jpg formátumú anyagokat preferálják. Bár a közösségi médiában nagy rajongótábora van a különféle gif-eknek, a válaszokból úgy tűnik, a sajtómunkában ez egyelőre kontraproduktív lehet. A legtöbb válaszadó ezt az illusztrációtípust sorolta a legkevésbé használhatók közé.
Az infografika általában sikerrel használt eszköz a médiakapcsolati munkában. Joggal merülhet fel a kérdés: milyen is a jó adatvizualizáció? Az újságíróknak erről is megvan a véleményük. Válaszadóink szerint akkor jó az infografika, ha:
Az esetleg kevésbé sikerült grafikus adatábrázolással kapcsolatban arra is kitértek, hogy mi lehet taszító egy vállalat által küldött infografikában. Ha valaki azt gondolja, a hatalmas céges logó és a túlírt szöveg, akkor bizony jó nyomon jár. Ezekhez jön még az is, hogy nem szerencsés, ha az anyag a kutatás minden egyes apró adatmorzsáját megpróbálja magába foglalni.
A Próbakő által végzett kutatás egyértelmű tanulsága, hogy a PR-eseknek is egyre látványközpontúbb megközelítésre van szükségük. Amit csak lehet, érdemes illusztrálni: a közlemények mellé mindig kerüljön kép, infografika, esetleg videó. Természetesen a mennyiség nem pótolja a minőséget. Az illusztrációk csak akkor érik el a megfelelő hatást, ha jó érzékű szakemberek készítik azokat.
Ha szükséged van segítségre a PR-anyagaid profi illusztrációjában, keress minket a szabo@probako.hu címen, vagy látogass el a Home | Prbk Design Lab oldalra.
