A bécsi Worldcom Annual General Meeting egyik legérdekesebb előadása az ORF főigazgatója, Alexander Wrabetz prezentációja volt. Az európai partnerek java része visszaigazolva látta, hogy az egyébként fontos szerepet betöltő közszolgálati média Ausztriában is hasonló kihívásokkal küzd, mint máshol (erősödő közösségi média, amerikai filmprodukciós dömping, stb.). A főként a PBS (Public Broadcasting Service) “jelentőségét és piaci szerepét” ismerő amerikai kollégák pedig érdeklődve hallgatták, hogy másféle médiapiaci modell is létezhet, mint a szinte kizárólag kereskedelmi alapon működő amerikai.
Az osztrák közszolgálati tévé és rádió, az ORF (Österreichischer Rundfunk) szerepe és piaci pozíciója nagyon erős. Az ország legnagyobb médiavállalata 4 országos tévécsatornát, 12 rádióadót és számos website-ot működtet. A cég központja Bécsben van, de kilenc vidéki stúdiót is üzemeltetnek, illetve tudósítói hálózatuk az egész világot behálózza.
Napi elérése révén a legerősebb európai közszolgálai médiavállalatok között szerepel. Minden egyes nap az osztrákok közel fele (49%) néz valamilyen ORF tévécsatornát, ami napi szinten 3,7 millió nézőt jelent. Rádiós területen ugyanez napi szinten az osztrákok 59%-át, vagyis 4,7 millió hallgatót jelent. Az online elérés a leggyengébb, de itt is napi 1 millió felhasználóról beszélhetünk. Összességében elmondható, hogy az osztrákok 95%-a hetente legalább egyszer fogyaszt az ORF által közvetített tartalmat: televízió- vagy rádióműsort, illetve valamilyen online anyagot. A piaci részesedét tekintve mind a televíziós, mind a rádiós piacon a TOP10 európai közszolgálati média között szerepel. (Nekünk magyaroknak talán érdekes, hogy ezekkel a kimagasló számokkal az ORF nem vezeti ezt a listát, “csak” a legjobbak között van…)
Wrabetz szerint nagy szükség van közszolgálati médiára, hiszen a finanszírozásból adódóan (Ausztriában ez nem a központi kormányzat által megítélt pénzből, hanem a nézők által fizetett ún. licencdíjakból befolyó összegeken alapuló, önálló és zárt pénzügyi rendszeren keresztül történik) olyan témákat, tartalmakat is meg tud jeleníteni, amelyek a kereskedelmi média számára értéktelenek. Ugyanakkor – és ezt külön hangsúlyozta a főigazgató – szükség van népszerű tartalmakra is, hiszen fontos, hogy a lehető legnagyobb közönséget elérjék, de egy bizonyos színvonalat itt is tartani kell.
AZ ORF főigazgatója a konferencián elhangzott kérdésre válaszolva elmondta, hogy az összefogásban látja a jelenlegi kihívások megoldásának kulcsát. A főként amerikai közösségi média cégekkel, illetve tartalom-előállítókkal kizárólag együttműködések révén lehet felvenni a versenyt. Az együttműködések lehetnek akár a közszolgálati médiumok közötti nemzetközi kooperációk (ezek közül talán az Eurovíziós Dalfesztivál a legismertebb), vagy az egyes piacokon más médiatípusokkal (pl. print lapokkal) történő közös munkák.