A kultúra a szívünk csücske. Kommunikációs szakértőként egyfajta szakmai ártalom, hogy nyitottak vagyunk a popkultúra legújabb rezdüléseire, hatalmas mennyiségben fogyasztunk filmeket, sorozatokat, könyveket, magazinokat, és persze rendszeresen járunk színházba, koncertekre, felolvasóestekre, kiállításokra. Képben kell lennünk, hogy mi a trendi, miről beszélnek az emberek. Persze ez a feladat nem is esik nagyon nehezünkre…
Az meg csak hab a tortán, ha időről időre van alkalmunk kommunikációs tanácsadói munkával egyengetni különböző kulturális termékek vagy produkciók útját. Az évek során dolgoztunk már lap- és könyvkiadóknak, televíziócsatornáknak, rádióknak, streaming szolgáltatóknak; szerveztünk sajtójelenlétet színészeknek, íróknak, költőknek, zenekaroknak; terveztünk és menedzseltünk átfogó kampányokat zenei szakmai szervezetnek, színházi produkcióknak és zenei-összművészeti fesztiváloknak.
Általánosságban véve a kultúra jól sajtózható kommunikációs téma. Az újságírók is szeretik, és így általában könnyebb elérni, hogy írjanak, jókat írjanak róla. (Mert pl. a csokit is szereti szinte mindenki, mégsem fognak egy új ízről hosszú és dicsőítő recenziókat írni 😃). Ugyanakkor itt is nehéz kitűnni a tömegből, hiszen számtalan kulturális termék vagy produkció jelenik meg nap mint nap. Tehát nem egyszerű ez a terület sem, nem megy magától a PR. Egyrészt érdemes alaposan megtervezni mindent, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a kommunikáció. Másrészt hasznos lehet külső szakemberek segítségét kérni akár a tervezésben, akár a megvalósításban.
Sok éves szakmai tapasztalataink alapján összeszedtünk néhány megszívlelendő jó tanácsot azok számára, akik kulturális termékek vagy produkciók kommunikációjáért felelnek. Olvassátok a Próbakő 6 tippjét kulturális kommunikátorok számára!
Főleg a technológiai és az autós PR-ben használt elem a termékteszt. Nem meglepő módon a kulturális kommunikációban is jól működik. Az persze önmagában még nem egy világmegváltó gondolat, hogy egy új könyvből recenziós példányt küldjünk szerkesztőségekbe. Azon azonban már érdemes elgondolkodni, hogyan lehet ezt továbbfejleszteni. Szakácskönyvek vagy egyéb ismeretterjesztő művek esetében nálunk már jól működött például az, hogy bizonyos részeket (receptet, kertészeti vagy öko tippeket) átadtunk egy-egy újságírónak. Az exkluzív, szabadon használható tartalom segítségével sokkal értékesebb ajánló születhetett a végén. Ugyanígy „terméktesztnek” minősül egy sajtóvetítés, amit ki lehet egészíteni pl. helyszínbejárással, exkluzív interjúlehetőségekkel. E területen az újságírókhoz hasonlóan érdemes influencerekben is gondolkozni, róluk külön pontban is írok.
Az újságírók utaztatása sem a kulturális kommunikáció elsőszámú eszköze. Viszont, ha van rá lehetőség (és persze anyagi háttér), érdemes élni vele. Zsófi kollégánk néhány hete vitt egy csoport újságírót és kulturális influencert Dubajba A kis herceg c. előadás ottani bemutatójára. Az eredményekről részletesen ebben a posztban számolt be, ezt most nem is akarom itt bővebben kifejteni. A lényeg a következő: kiválóan működött ez az eszköz, és egy általános sajtóközleményhez képest sokkal nagyobb elérésű cikkek születtek. Nem beszélve arról, hogy újságírói kapcsolatépítés szempontjából is páratlan lehetőség egy közös utazás.
Őszintén szólva az influencerekkel történő együttműködés az üzleti világból érkező hirdetőket, kommunikátorokat is megosztja, hát még a kulturális világ szereplőit. Vannak, akik a gondolatát is elutasítják annak, hogy a közösségi médiában ismert arcokkal együttműködésben kommunikáljanak. Szerintünk tévednek. Való igaz, hogy nem minden kulturális terméknek vagy projektnek áll jól egy hagyományos influencer együttműködés, és nem is mindenki alkalmas kultúra kommunikálására. De egy jó tanácsadó ebben is tud segíteni. Mi magunk rendszeresen készítünk néha egészen különleges influencer listákat és az együttműködés minden elemében tudjuk támogatni az ügyfeleket a tervezéstől a megvalósításon át egészen a részletes riportolásig. Csak egy példa: egy igaz történeten alapuló, kémekről szóló sorozat népszerűsítésére A történelem faszagyerekei oldallal dolgoztunk együtt, akik hozzátették a saját szakértelmüket, hitelesítették az egész témát és közben be is mutatták a sorozatot.
A különféle jól ismert és gyakran visszatérő elemek, ha úgy tetszik, PR-toposzok a kulturális kommunikációban is működnek. Ilyen lehet például a legkisebb fiú jön és mindent legyőz narratíva, a Dávid és Góliát történet, de ilyen jellegű toposz a rekord vagy rekordkísérlet is. A 2022-es Dalszerzők Napja kampányunk kiválóan illusztrálja, hogy egy jó rekordkísérlet (főleg, ha a zene területén van és ráadásul sikeres) nemcsak az újságírókat, hanem a nagyközönséget is megmozgatja. A kampány részletes esettanulmányát itt olvashatjátok, a kampánybemutató videót pedig itt nézhetitek meg.)
Néhány éve a marketingkommunikációs szakma (ideértve a PR-eseket is) az ún. adatalapú kommunikációtól volt hangos. Hogy pontosan mit is jelent ez az új buzzword, arról persze már megoszlottak a vélemények. A sajtókapcsolati PR világában sokan – mi magunk is ide tartoztunk – egy olyan sajátos értelmezést is adtak ennek, hogy az a kommunikáció, amely adatokra épül. Vagyis abszolút számokban és százalékokban megfogalmazható információkra, kutatási eredményekre, trendvonalakra. Tudom, hogy a kultúra világa általában messzebb helyezkedik ettől, de itt is nyílik néhány lehetőség. Ha nincs adatunk, hát generáljunk. A közösségi média például kiváló terep kommunikációs célú minifelmérések gyors kivitelezésére: néhány nap leforgása alatt máris vannak számokkal alátámasztható adatok például egy író vagy festő ismertségéről, egy-egy zenei műfaj kedveltségéről vagy bármilyen más kulturális vonatkozású témáról. És máris készülhet a sajtóközlemény.
Említettem már, hogy sok kulturális termék születik. Nagyobb esély van arra, hogy a sajtó számára érdekes legyen a termékünk, ha mi magunk is kreatívan nyúlunk egy témához. Hogy mire is gondolok, azt egy konkrét példával szemléltetem. Egy mesecsatorna, a Derült égből fasírt premierje kapcsán a klasszikus filmes, családos, baba-mama médiumok mellett megkerestünk egy gasztrobloggert, akiről tudtuk, hogy vannak kisgyerekei. Ő készített 3-4 féle fasírtot, amit a gyerekei is szerettek (anyukák lelkesen kattintották, hiszen gyerekzsúrra is uzsonnásdobozba is kiváló finomságot készíthettek) és mellesleg népszerűsítette az új filmet is.
A listát még hosszan lehetne folytatni. A legfontosabb üzenet azonban az, hogy a kulturális kommunikáció érdekes, izgalmas terület, de legalább annyi speciális szakértelmet igényel, mint a technológiai, a pénzügyi vagy éppen az egészségügyi PR.
Ha kulturális kommunikációval kapcsolatos kérdéseid vannak, fordulj hozzánk bizalommal, szívesen segítünk.