Lábass Endre és Vida Gábor kaptak idén Déry-díjat

Budapest, 2017. október 13. – A magyar irodalmi élet egyik legrangosabb díját vehette át a prózaírás két képviselője, Lábass Endre és Vida Gábor. A pénzjutalommal járó kitüntetést az Artisjus székházában adták át október 13-án. A Déry Tibor Alapítvány az elismeréssel egyúttal a névadóra is emlékezik.

Idén a magyar kortárs prózaírás két meghatározó alakját tüntette ki az elismerést odaítélő kuratórium. Lábass Endre képzőművészetek iránti szenvedélye irodalmi alkotásain is nyomot hagyott – első köteteiben például Budapestről készített fényképei láthatóak a prózai írásai mellett. Munkássága elismeréseképpen József Attila-díjban (2011) és Párhuzamos Kultúráért-díjban (2014) részesült.

Az idei év másik díjazottja Vida Gábor, aki nem csak íróként, fordítóként is aktív. A kisjenői születésű író számára Erdély „megértendő, belakható valóság”. Korábban Arany János-díjjal (2005) és Artisjus-díjjal (2008) tüntették ki.

Az elismerés Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Az anyagi jutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, az átadóünnepség a névadó születésének évfordulóján, október 18-án vagy ahhoz közeli időpontban történik. A díjakat idén október 13-án adták át.

Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Ilia Mihály, Keresztesi József, valamint Bán Zsófia. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.

Lábass Endre

Lábass Endre sokszorosító grafika-, festészet- és murális szakon tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, diplomáját festőként szerezte Kokas Ignác osztályában. Herman Lipót-díjjal, nívódíjjal, Derkovits ösztöndíjjal végzett. Több köztéri munkát festett, Békéscsabára, Veszprémbe, Budapestre – mostanra ezek mindegyike megsemmisült.

Az 1970-es évektől máig több százezer fényképet készített Budapestről, Az ünnep (1987) és A táj (1994) című köteteiben egymás mellett láthatók városfényképei és prózai írásai. Mindezek mellett 1980-ban megalapította Budapest évtizedeken át működő városi vándorszínházát, a Házszínházat, mely a 2010-es évek elejéig működött változó társulatokkal, meghívott külföldi előadókkal pesti bérházak udvarán.

Megjelent kötetei: Az ünnep (próza, fotók, 1987), Rövidlépés (budapesti kocsmakalauz, 1992), A táj (próza, fotók, 1994), Szárnyasajtók (próza, 1998), Kínai nyár. A Tolvajnők Piaca (2000), A madárfészekárus. Brit olvasónapló (2002), Vándorparadicsom (2004), Felnőttláncfű (2007), Házszínház (2015), Árnyékkereskedő I-III.Üvegsziget, Varázscsomó, Mutabor. Brit olvasónaplók (2017).

Vida Gábor

1968-ban született Kisjenőben, Aradon érettségizett, diplomáját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerezte 1994-ben, magyar-francia szakon. Azóta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Marosvásárhelyen él. Egy ingerült pillanatában azt mondta, hogy hagyományos prózát akar írni, és ez rajta is maradt, bár a hagyományos próza meghatározásával azóta is adós. Írásai többnyire a romániai élettapasztalatot járják körül. „Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében.” – nyilatkozta korábban Vida Gábor.

Azon írók közé tartozik, akiknek Erdély nem tündérkert, hanem probléma és megértendő, belakható valóság.

Kötetei: Búcsú a filmtől (1994), Rezervátum – történetek és hézagok prózában (1998), Fakusz három magányossága (2005), Nem szabad és nem királyi (2007), Noé, az indián meg a dinók (2009), A kétely meg a hiába (2012), Ahol az ő lelke (2013), Egy dadogás története (2017).

Friss sajtóközlemények