Vissza a jövőbe – Risto Linturi Helsinkiben

Vissza a jövőbe – Risto Linturi Helsinkiben

Mihez kezdünk az ölünkbe hulló órákkal, ha az önvezető autók felszabadítanak minket a napi autós ingázás robotja alól? Hogyan alakul át a kiskereskedelem, ha a hűtőnk már magától adja le a rendeléseket a kereskedőnek? Miként változik meg a szociális hálónk, ha a virtuális valóság már olyan elterjedtté válik, hogy nehéz lesz különbséget tenni R(eality) és V(irtual) R(eality) között? Sokan igyekeznek kutatni (azt hiszem, a megjósolni ige, sokkal jobban illik ide), hogy a jelen és a közeljövő technológiai újdonságai milyen hatással lehetnek az életünk különböző területeire.

A New York Times által Skandinávia egyik vezető tech gurujának titulált Risto Linturi is közéjük tartozik, azzal a különbséggel, hogy az elméleti fejtegetések mellett időről-időre a gyakorlatba ültetett projektekkel is igyekszik alátámasztani gondolatai helyességét. Az első generációs internetképes Nokia telefonok korában, az 1990-es évek végén hatalmas sikereket aratott különleges projektjével: egy hűtőbe webkamerát helyezett, amelyet a telefonnal bárhonnan elérve ellenőrizhette, hogy mit kell vásárolni.

A Worldcom PR Group EMEA régiójának éves konferencián Helsinkiben arról beszélt, hogy a szemünk előtt zajló technológiai forradalom milyen hatásokat gyakorolhat a marketingesek és a kommunikációs szakemberek munkájára.

Nemrég olvashattuk valahol, hogy a Washington Post szerkesztőségében a vállalatok éves jelentéseit elemző egyszerű cikkeket már most is robotok készítik, és alig néhány évet kell várni addig, hogy ennél egy fokkal komplexebb és kreatívabb szövegek is születhessenek AI bevonásával. Risto nem az ehhez hasonló építőkockákat szemlézte, hanem a teljes struktúrát igyekezett bemutatni nekünk. Vagyis nem a folyamat egyes részegységeire koncentrált, hanem magát a folyamatot állította elénk, illetve trendeket villantott fel.

Véleménye szerint a jövő (és sok esetben már a jelen!) a szolgáltatás alapú gazdaság. Úgy véli, ezentúl nem birtokolni fogjuk a dolgokat, hanem szolgáltatásként vesszük igénybe. A számítástechnika világában már jó ideje létezik az ún. SaaS megoldás (vagyis a nagy összegű megvásárlás helyett kisebb összegű havi díj ellenében igénybe vehető programok – pl. Office365 és társai). Első sorban a felhő alapú számítástechnikának köszönhetően ez a modell más iparágakba is begyűrűzik (Deezer és Spotify, Netflix – hogy csak a médiapiacról említsünk példákat), és hamarosan a hardverek világába is átterjed. A nagy autógyárak már készülnek arra az időre, amikor nem megvásároljuk az általuk gyártott autókat, hanem szolgáltatásként fizetünk érte…Mondani sem kell, hogy ez teljesen új megközelítést igényel a marketingesektől és kommunikációs szakemberektől.

A másik jelentős folyamat a személyre szabás további térhódítása. Már régóta folyik a diskurzus személyre szabott kommunikációról, de Risto véleménye szerint a folyamat itt nem áll meg. Hamarosan beköszönt a széles körben elérhető személyre szabott termékek világa. Ennek egyik mozgatórugója a 3D nyomtatás, illetve egyéb egyedi gyártási technológiák széleskörű elterjedése.

Bár az alábbi megállapítás nem Ristótól származik, összegezhetjük úgy, hogy a kommunikációs szakemberek munkája egyre inkább közelít a mérnökök, szoftverfejlesztők, adatelemzők technológiai jellegű tevékenységéhez.

A szerző

R. Nagy András

Ügyvezető partner